Bejelentkezés

Minden, amit a D-vitaminról tudni kell

A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, természetes formájában kevés élelmiszerben található meg, ezért más élelmiszerekhez is hozzáadják, ezenkívül táplálékkiegészítő formában is kapható. Főként endogén folyamatok következtében keletkezik, amikor a nap ultraibolya sugárzása a bőr felszínével érintkezik és előidézi a D-vitamin szintézisét. [1]


Elődeink már az ókor óta ismertek egy olyan anyagot, amit ma D-vitaminként emlegetünk. Az első szakleírást Dr. Daniel Whistler (1645) és Francis Glisson professzor (1650) készítették a 17. században. A D-vitamin hiányával és az ennek következményeként kialakuló angolkórral (rachitis) foglalkoztak. Az angolkór megértésében áttörést jelentett a tápanyagok ismeretének elterjedése, az experimentális tudományág részeként az 1910-1930-as években. [2]


D vitamin - miért van szükség rá?

A biokémikusok szerint ez egy hormon, amely a testben alakul ki, amikor a bőrt a napfényben ultraibolya sugárzás éri. A D-vitamin zsírokban oldódik és öt biológiailag aktív vegyületet hoz létre..” [3]


Miért fontos a D-vitamin?

1. Fontos szerepe van az izmok és csontok egészséges állapotának megőrzésében. Nemcsak a kalcium és a foszfor felszívódásában segít, de közvetlen hatással van az izmokra és a csontokra. Ennek következtében megelőzi és gyógyítja az izomfájdalmakat, csontokat, krónikus fáradtságot és a csontritkulást.

2. Gátolja és gyógyítja az immunrendszer működési zavarait, mint például az asztma, reumás ízületi gyulladás, 1-es típusú cukorbetegség, Crohn-betegség, vagy a szklerózis multiplex. Ha immunrendszerünket D-vitaminnal erősítjük, meggátolhatjuk vagy gyógyíthatjuk a megfázást, influenzát és egyéb fertőzéseket.

3. Szabályozza a normál és a daganatos sejtek növekedését is. Ebből kifolyólag fontos feladata lehet a különböző rákos betegségek megelőzésében és gyógyításában, pl. vastagbél, prosztata, hasnyálmirigy és mellrák.

4. Stimulálja az inzulin termelést a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeiben. Csökkenti az inzulin rezisztenciát is, ezért a D-vitamin segíthet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében és gyógyításában.

D-vitamin - miért van szükségünk rá?

5. Elnyomja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS). A renin egy kémiai anyag, mely a testben alakul ki. Egy másik anyag az angiotenzin termeléséhez vezet, ami a vérnyomás fenntartásáért felelős. Az angiotenzin továbbá felszabadítja az aldoszteron nevű anyagot is, ez is részt vesz a vérnyomás szintjének fenntartásában. Együttesen az említett kölcsönösen kapcsolatban álló kémiai anyagok rendszerét renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek nevezzük (RAAS). Ha az RAAS hiperaktív, magas vérnyomást (hipertóniát), vese- és szívelégtelenségeket vált ki. A D-vitamin gátolja az RAAS-t, ezért gátolhatja a hipertóniát, vagy más komoly betegségeket is.

6. Hatással van a bőr normál működésében, ezért hasznos lehet olyan bőrbetegségek gyógyításánál, mint a pikkelysömör.

7. Befolyásolja a fogak egészségét, ezért több fogászati probléma esetében is ismert a preventív hatása.

8. Elengedhetetlen az agy normál fejlődésében és működésében, ezért fontos az idegrendszeri rendellenességek megelőzésében és gyógyításában, mint az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, vagy az autizmus. [4]

Melyek tulajdonképpen a D vitamin legnagyobb előnyei?

  • az idősebb embereknél kimutathatóan javítja az izomkontrolt
  • a D vitamin szorosan kötődik a vastagbélrák kockázatának jelentős csökkentéséhez és bizonyos esetekben más típúsú rákmegbetegedések kialakulásának kockázatát is csökkentheti (pl. tüdőrák).
  • bizonyított mint jelentős védelmi tényező a a skleróza multiplex kialakulása ellen
  • krónikus pszichikai zavrokban szenvedő egyének esetében használatos a közérzet javítására
  • potenciális előnyöket nyújt a glükóz szabályozásában a pankreas helyes működésének támogatásával [4]


D-vitamin az élelmiszerekben

A D-vitamin forrásai

Bizonyára sokan hallottak már arról, hogy a napsugárzásból szerezzük. Azonban biztosak vagyunk abban, hogy a napsütés elegendő D-vitaminnal lát el minket?

Napsütés

A Nap a D-vitamin fő forrása. A Napból származó D-vitamin mennyisége azonban egyénenként változó, ugyanis ezt több változó is befolyásolja:

• Földrajzi elhelyezkedés – az, hogy hol élünk meghatározza, mennyi D-vitamint szerezhetünk. Minél északabbra tartózkodunk az Egyenlítőtől, annál gyengébb a napsugárzás. Ezért ha Ön az északi vidékeken él, a bőre kevesebb D-vitamint termel.


• Évszak és napszak nyáron a bőrünk több D-vitamint termelhet, mint télen.Ez azért van így, mert a téli időszakban a Föld felszínét kevesebb napsugárzás éri el. A D-vitamin szintézisének legjobb időszaka 10 és 15 óra között van.

D vitamin a napból


• Napkrémek, szennyeződések, árnyék, üvegablakok, ruha – ezek a tényezők mind csökkentik a bőrünkbe hatoló UV sugárzás mennyiségét, ezért csökken a D-vitamin normál termelése a bőr által. A 8, vagy annál magasabb fényvédőt tartalmazó napkrémek több, mint 95%-kal csökkentik a bőr D-vitamin termelésének képességét. A felhős ég, az árnyék és a súlyos szennyeződések 50%-kal csökkentik az UV sugárzást.


• Kor – az idősebb emberek bőre sokkal kevesebb 7-dehidrokoleszterint tartalmaz, mint a fiataloké. Ebből az okból kifolyólag az idősebb emberek bőre általánosan csak a D3-vitamin 25%-át termeli, mint a fiatalabb társaiké.


• Bőrszín – bőrszínünk a melanin nevű pigmentből származik, mely a bőrünkben található. Minél több melaninunk van, annál sötétebb a bőrünk színe. A melanin természetes napellenzőként szolgál és blokkolja a napsugarakat, hogy ne jussanak a bőr mélyebb rétegeibe. Ebből kifolyólag a sötét bőrszín kevésbé hatásos a D-vitamin szintézisénél, mint a világos bőrűeké, így a napból kevesebb D-vitaminhoz jutnak.

Étrend

A D-vitamin természetes formájában a következő ételekben található meg: olajos halak, közülük is a lazac, makréla, és a kék halak. A D-vitamin kis mennyiségben jelen van a zöldségekben, húsban és a tojássárgájában.

D vitamin az ételben

Az ételek D-vitamin tartalma

100g-ban
D-vitamin, IU nemzetközi egységben mérve
Csukamájolaj 16 000 000
Kakaóvaj 120 000
Hering 48 000
Tonhal 30 000
Kakaópor 6 000
Lazac 4 000
Olajos szardínia 3 000
Tojássárgája 2 000
Gombák 2 000
Tejszín 200
Máj 40
Vaj 30
Tej 30

[5]

A D-vitamin, mint táplálékkiegészítő

Táplálékkiegészítő formában a D-vitamin két formában kapható, ezek a D2-vitamin (ergokalciferol) és D3-vitamin (kolekalciferol). A kettő kémiailag csak oldalláncuk szerkezetében különbözik egymástól. A D2-vitamint az ergoszterin élesztők UV sugarazásával, míg a D3-vitamint a lanolin 7-dehidrokoleszterin sugarazásával és a koleszterin kémiai átalakulásával állítják elő. Úgy tűnhet, hogy a D2-vitamin és a D3-vitamin tápértékükben megegyeznek, de nagy adagokban a D2-vitamin kevésbé hatásos. A D3-vitamin a D–vitamin állati eredetű formája, a D2-vitamin pedig növényi eredetű D-vitamin. A D2-, és D3-vitaminok biológiailag nem aktív anyagok, a testben át kell alakulniuk, hogy jótékony hatásaikat kifejtsék. [6]


D vitamin - táplálék kiegészítő

Kiknek van a leggyakrabban D-vitamin hiányuk?

• sportolóknak

• várandós és szoptató nőknek

• gyerekeknek

• nőknek a menopauza idején

• kevés D-vitaminban gazdag ételt fogyasztóknak

• veseelégtelenségekkel élő embereknek

Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

Az ajánlott napi beviteli érték, vagy Recommended Dietary Allowance (RDA) az átlagos napi adag, mely elegendő arra, hogy szinte minden egészséges ember tápanyagigényét kielégítse.

A D-vitamin ajánlott napi beviteli értékei (RDA)

IU nemzetközi egységekben és mikrogrammokban (mcg) adják meg; 40 IU biológiai aktivitásérték 1mcg-nek felel meg.

Életkor

Férfiak

Nők

0 – 12 hónap

400 IU (10 mcg)

400 IU (10 mcg)

1 – 13 év

600 IU (15 mcg)

600 IU (15 mcg)

14 – 18 év

600 IU (15 mcg)

600 IU (15 mcg)

19 – 50 év

600 IU (15 mcg)

600 IU (15 mcg)

51 – 70 év

600 IU (15 mcg)

600 IU (15 mcg)

70 év felett

800 IU (20 mcg)

800 IU (20 mcg)

D-vitamin túladagolás

Napi szinten a nagyon nagy adag D-vitamin fogyasztása, pl. 50, vagy az ajánlott napi beviteli adag többszöröse, néhány hónapon belül toxikus hatással lehet a szervezetre. A túladagolás tünetei közé az étvágytalanság, a hányinger és hányás, túlzott szomjúság, gyengeség, idegesség, és a magas vérnyomás tartoznak.

Komolyabb problémát okozhat, hogy növelheti a vér kalcium értékét, ami az erek és szövetek elmeszesedéséhez vezethet. Ennek következménye a szívkárosodás, az erek és a vesék károsodása lehet. A kalcium (100 mg/ nap) és D-vitamin (400 IU) fogyasztása nőknél a menopauza után összefüggésben állt azzal, hogy 7 éven belül 17%-al nőtt a vesekő kialakulásának veszélye. A túlzott napozás nincs összefüggésben a D-vitamin toxikus hatásával. Szinte lehetetlen élelmiszerekből annyi D-vitamint fogyasztani, hogy azzal toxikus hatást érjünk el. [6]

D vitamin - túladagolás, lehetséges?

A D-vitamin felfedezése

A D-vitamin modernkori története az 1800-as évek első felében kezdődött, amikor feljegyezték, hogy a városban élő gyermekek között gyakoribb volt az angolkór, mint a vidéken élő gyerekeknél. Fél évszázaddal később Palm kijelentette, hogy a melegebb klímában nevelkedő gyerekeknél szinte sosem alakult ki az angolkór.

Más tudósok feljegyezték, hogy a naposabb helyeken a bőrrákos embereknél ritkábban jelent meg a rák más formája, valamint a teljes mortalitás is alacsonyabb az összes rákos megbetegedést figyelembe véve. Ezek a feljegyzések szinte teljes mértékben mellőzve voltak, sőt az adatok egészen 1970-ig stagnáltak, míg egy olyan térképeket kezdtek el készíteni, melyen a rákos megbetegedésekben halálozók számát tüntették fel. A Hopkins Egyetemen Cedric és Frank Garland tanulmányozták az említett térképeket. 1980-ban kimutatták, hogy vastagbélrák esetén a földrajzi szélességi körök és a halálozások számai átmenetet képeznek. Feltételezték, hogy a D-vitamin vegyületeinek magasabb szintje és a kalcium fogyasztása felelős a délen élő emberek rákos megbetegedéseinek ritkább előfordulásáért.Edward Gorham és kollégái olyan tanulmányokat végeztek, melyek segítségével rájöttek, hogy a D-vitamin vegyületeinek széruma csökkenti a rákos megbetegedések rizikóját. William B. Grant ezután több ökológiai vizsgálatot is elvégzett, melyekkel tovább bővítette a D-vitamin hatásainak elméletét más rákos betegségeknél is. [7]

D-vitamin - ezért használd

D-vitamin hiány, avagy az „angolkór”

Nagy-Britanniában Sir Edward Mellanby-t aggasztotta az extrém mennyiségű angolkór előfordulása az ország területén, de főként Skóciában. Ez a betegség a mai napig „angolkórként” ismert. McCollum munkáit tanulmányozva Sir Mellanby úgy gondolta, hogy a kórt bizonyára táplálkozási hiány okozza.

Azt az étrendet használta fel, melyet a skótok napi szinten fogyasztottak (az angolkór náluk volt a leggyakoribb). Főként zabpelyhet tartalmaztak az ételeik. Feltételezését a kutyáin próbált ki, melyeket napsugárzástól elzárva, zárt helyen tartotta. A kutyáknál ugyanaz a kór jelent meg, mint az embereknél. Sir Mellanby a betegséget csukamáj olajjal gyógyította, ezért azt feltételezte, hogy talán az A-vitamin a felelős az angolkór megelőzésében. Ezt a feltételezést McCollum is tudomásul vette és úgy döntött, hogy leteszteli, hogy tényleg az A-vitamin-e a felelős az angolkór gyógyításáért. A csukamáj olajon keresztül oxigént vitt be, mely elpusztította az A-vitamint, így a gyógyszer már nem volt képes az A-vitamin hiányt kezelni. Így azonban gyógyította az angolkórt. McCollum arra a következtetésre jutott, hogy ami az angolkórt gyógyítja, egy új vitamin, melyet D-vitaminnak hívnak. [8]

Angolkór - D-vitamin hiány


Új állítások a D-vitaminról

A D-vitamin valójában egy hormon. A bőrben képződik 7-dehidrokoleszterinből (D3 provitamin), amely a koleszterinból származik. Ez a bizonyíték arra, hogy a koleszterin nemcsak árt az egészségnek. Tény, hogy a koleszterin a testben előforduló legtöbb hormon prekurzora.

A felfedezéssel, hogy a D-vitamin egy hormon, rájöttek a fő hatására, mégpedig, hogy felszívja a kalciumot és a foszfort a belekből.

Az elmúlt 20 évben a D-vitaminról szóló ismereteink forradalmian megváltoztak. Most már tudjuk, hogy átalakulása 20-(OH)-D-ból 1.25-(OH)2-D-be nemcsak a vesékben, hanem sok más szövetben is végbemegy, mint például a nyirokcsomókban, a bőrben és a tüdőben. A D-vitaminnak fontos feladata van a test minden rendszerében, mint például a sejtnövekedés szabályozása, a sejtek speciális sejtté való diferenciálódása, végül pedig a sejt halála. Továbbá részt vesz az immun-, szív-és érrendszerben, mozgásrendszerben és az inzulin anyagcseréjében.

Úgy, mint más hormonok, a D-vitamin is a speciális kémiai felépítésén keresztül fejti ki biológiai hatásait a sejt belsejében, úgyn. D-vitamin receptor segítségével (VDR), melyet megtaláltak a test szinte minden szövetében. A VDR a sejtmagban található. Amint a D-vitamin a receptorához kötődik, különböző génekre lehet hatással. Kanadában a McGill Egyetemen felfedezték, hogy a D-vitamin közvetlenül, vagy közvetve akár több, mint 900 gént is befolyásolhat. Ilyen módon vezérli a sejt belsejében végbemenő élettani folyamatok széles skáláját.

A tudósok rájöttek, hogy a D-vitamin hiánya sokkal gyakoribb, mint feltételezték. Valójában világjárvány szinteket ért el. Részlegesen magyarázza a krónikus fáradtság járványát, csontritkulást, szívbetegségeket, magas vérnyomást, cukorbetegséget, rákos megbetegedéseket, asztmát és további autoimmun betegségeket. A D-vitamin megfelelő pótlása segíthet meggátolni, ahogy gyógyítani is a legtöbb felsorolt betegséget. Sajnos a legtöbb orvos a D-vitamint nem kezeli komolyan, azért sem, mert tévesen vitaminnak nevezzük. A hormon vitaminként való megnevezése egy komoly probléma, mellyel sajnálatosan a mai napig küzdünk. [4]

A kalcium anyagcsere folyamatában a D-vitamin az egyik legfontosabb biológiai szabályozó. Két másik peptid hormonnal együtt, a kalcitocinnal és a parathormonnal, a D-vitamin a felelős a kalciumszint homeosztázisában (egyensúlyában). Ez a három anyag szintén fontos szerepet vállal a foszfor szintjének homeosztázisában is. [9]

Nap - D-vitamin forrás


A D-vitamin a kutatásokban

Goldblatt és Soames már 1923-ban egyértelműen azonosították, hogy ha a bőrben a D-vitamin prekurzora (7-dehidrokoleszterin) napsugárzásnak, vagy ultraibolya sugárzásnak volt kitéve, olyan anyagok keletkeztek, melyek a zsírban oldódó vitaminnal egyeztek meg. Hess és Weinstock bizonyították azt az állítást, hogy „a fény egyenlő a D-vitaminnal”. Apró bőrdarabokat vágtak ki, melyeket ultraibolya sugárzással sugaraztak, majd ezzel etették az angolkóros patkányok csoportjait. A sugarazott bőr védelmet nyújtott az angolkór ellen, míg az a bőr, amely nem volt sugarazva, nem nyújtott védelmet. Egyértelmű, hogy ezek az állatok az UV sugárzás hatására elegendő mennyiségű D-vitamint tudtak termelni, ez bizonyítja, hogy nem beszélhetünk táplálkozási hiányról.

A D-vitaminok kémiai szerkezetét 1930-ban Adolf Otto Reinhold Windaus professzor laboratóriumában, a gottingeni egyetemen Németországban határozták meg. Windaus professzor 55 doktorandusz hallgatója és kémikusa dolgozott a „D-vitamin” projekten. Munkájáért, melyben a szerolok kapcsolatát vizsgálta a vitaminokkal, 1928-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

A D2-vitamin, mely ergoszterolból ultraviola sugárzással előállítható, 1932-ben lett kémiailag jellemezve. A D3-vitamin szerkezetét csak 1936-ban írták le, amikor bizonyították, hogy az ultraibolya sugárzás eredménye a 7-dehidrokoleszterin. [2]

1952-ben a Carlsson és Bauer páros rájött, hogy a D-vitamin nem a csontok ásványi anyag beépítésére van közvetlen hatással, valójában a kalcium a csontokból a plazma tárolóba való mozgósításában van jelen. Azonban itt nem a csontok elmésztelenedéséről van szó. A D-vitaminnak fontos a szerepe a szérum kalcium szintjének fenntartásában, mely nemcsak a csontváz ásványi anyag tartalma miatt fontos, hanem a neuromuszkuláris funkciók működésében is. Ez a felfedezés definiálta a D-vitamin új feladatát, ami a kalcium szérum koncentrációra való hatás. [8]

Bízunk benne, hogy a cikk segítségével közelebb hoztuk számotokra a D vitamint, és annak hatásait az emberi szervezetre. Ti is használjátok? Ha tetszett a cikk, támogassátok megosztással.

FORRÁSOK:

[1] Ryan Andrews, All About Vitamin D, [weboldal], 2016, https://www.precisionnutrition.com/all-about-vitamin-d, (utolsó megjelenítés 2016.7.5.).

[2] University of California, Vitamin D, [weboldal], 2011, https://vitamind.ucr.edu/about/, (utolsó megjelenítés 2016.7.5.).

[3] Jarmila Madžuková, Liečivá sila vitamínov a minerálnych látok, Bratislava, Príroda, s.r.o., 2014.

[4] Sarfraz Zaidi, Power of Vitamin D, United States of America, Sarfraz Zaidi, 2013.

[5] Bianka Stuppacherová, Slnečný vitamín D nám v zime chýba, [weboldal], 2013,https://zdravie.pravda.sk/zdravie-a-prevencia/clanok/302456-slnecny-vitamin-d-nam-v-zime-chyba/, (utolsó mgejelenítés 2016.7.5.).

[6] National Institutes of Health, Vitamín D, [weboldal], 2016, https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/, (utolsó megejelenítés 2016.7.5.).

[7] Mohr SB, A brief history of vitamin d and cancer prevention, [weboldal], 2009, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19185802, (utolsó megjelenítés 2016.7.5.).

[8] Hector F DeLuca,History of the discovery of vitamin D and its active metabolites, [webooldal], 2014, https://www.nature.com/bonekeyreports/2014/140108/bonekey2013213/full/bonekey2013213.html, (utolsó megjelenítés 2016.7.5.).

[9] Anthony W.Normani, Vitamin D: The calcium homeostatic steroid hormone, 111 Fifth Avenue, New York, Academic Press, 1979.

Szerző: Richard Parev