Mi a köszvény, hogyan alakul ki, és mit lehet enni a purinszegény étrendben?

Hallottál már a ”királyok betegségéről„? Ez a titokzatos név egy meglehetősen gyakori betegséget takar, a köszvényt. Van olyan ismerősöd, aki ezt a diagnózist kapta az orvosától? Valójában ez egy elég gyakori egészségügyi probléma, amely nem csak ízületi fájdalommal és duzzanattal jár. A jó hír azonban az, hogy ez nem egy olyan gond, amire nincs megoldás. Ma már tudjuk, mit kell tennünk és mit kell ennünk, hogy csökkentsük a köszvény tüneteit.

Mi is az a köszvény?

A köszvény egy krónikus gyulladásos betegség, amely elsősorban a kisízületek fájdalmával és gyulladásával jelentkezik. Ezek az ízületek a húgysav-só kristályai felhalmozódása miatt fájnak. Talán neked is van olyan ismerősöd, aki a lábujjízületi fájdalmak miatt nem tud aludni éjszaka. Pontosan ez a tipikus problémás terület. További érintett területek lehetnek a boka, a térd, a csukló vagy az ujjak. A szövődmények azonban a test más részeit is érinthetik, például az inakat vagy a veséket.

Nem arról van szó, hogy a köszvény a semmiből bukkan fel. Előzménye, egyfajta előfutár, amikor a vérben megemelkedik a húgysav szintje. Mostantól kezdve, ha valaha is találkozol a hiperurikémia kifejezéssel egy orvosi leletben, tudni fogod, mit jelent. Ebben az állapotban az ízületek és más testrészek még nem fájnak. Ne feledd, nem mindenki, akinek emelkedett a húgysavszintje, köszvényes. Ha azonban a problémát nem kezelik ebben a szakaszban, csak idő kérdése, hogy mikor alakul ki köszvény.

Akár köszvényről, akár hiperurikémiáról beszélünk, ez manapság elég gyakori egészségügyi probléma. Több tanulmány elemzése szerint a világ népességének nagyjából 1-10%-át érinti. ^[3,8]

Melyek a köszvény stádiumai?

A köszvény, mint sok más betegség, fokozatosan alakul ki. Előzménye a már említett hiperurikémia, azaz a vérben lévő húgysav emelkedett szintje. A húgysav sói (urát) csak ezután kezdenek kristályok formájában felhalmozódni a szervezetben. A betegség azonban változó lefolyású lehet, és különböző módon jelentkezhet.

• A tünetmentes szakaszban a húgysavkristályok jelen vannak, de a köszvénynek nincsenek tünetei.
• A teljesen kifejlett köszvényt felhalmozódott urátkristályok, fájdalom és egyéb tünetek jellemzik.
• Gyakoriak a tünetmentes időszakok, amelyek nyugalmi időszakokat jelentenek, amikor a köszvény jelen van, de nem aktív. ^[10]

Mik a köszvény tünetei?

A köszvénynek jellemzően a sokféle tünete van. Az egész folyamat egy olyan szakasszal kezdődik, amikor csak a vér húgysavszintje emelkedik, és a test egyetlen része sem fáj vagy duzzad meg. Az egyetlen figyelmeztető jel lehet a vizsgálatokat végző háziorvos figyelmeztetése. Fokozatosan, ahogy az urátkristályok felhalmozódnak az ízületekben, megjelennek a tünetek.

• A köszvény az úgynevezett köszvényes rohamokról ismert, amikor az érintett ízületek vörösek, duzzadtak és erősen fájnak is. A legerősebb fájdalom jellemzően éjszaka vagy kora reggel jelentkezik. Ezek gyakran annyira fájdalmasak, hogy gátolják a köszvényes beteg nyugodt alvását.
• A köszvényes rohamok átlagosan néhány naptól két hétig tarthatnak, majd elmúlnak. Minél kevésbé kezelik a köszvényt, annál gyakoribbak a rohamok.
• A krónikus tófuszos köszvény a betegség legsúlyosabb stádiuma, amikor a húgysavkristályok tartósan lerakódnak az ízületekben, sőt a bőrben, de más szervekben is. Ez fokozatosan e szervek károsodásához vezethet. A lábujjízületeken kívül a térd, az ujjak vagy a boka is problémás lehet. A húgysav azonban a lágy szövetekben, például az Achilles-ínban is felhalmozódhat. Jelentős problémát jelent a vesékben való felhalmozódás, ahol jellemzően vesekő alakul ki. ^[2]

Ezek a termékek érdekelhetnek:

Mi okoz köszvényt?

Mint már említettük, a köszvény akkor alakul ki, amikor az urátkristályok felhalmozódnak az ízületekben vagy a test más részeiben. De mi okozza, hogy elindul ez a felhalmozódás? Előjele a húgysavszint tartós emelkedése. A szervezet úgy idézi elő ezt az egyensúlyhiányt, hogy vagy túlzottan sokat termel, vagy éppen ellenkezőleg, nem választja ki. A tudósok szerint több tényező is hozzájárulhat ehhez az egyensúlyhiányhoz.

• Genetikai hajlam, amelyet jellemzően a családban előforduló köszvény jelez
• Idősebb kor
• Túlsúly és elhízás
• Anyagcsereszindróma
• Menopauza
• Férfi nem
• Rendszeres alkoholfogyasztás
• Nem megfelelően kiegyensúlyozott étrend
• Bizonyos gyógyszerek szedése ^[2,4]

Kezelhető a köszvény?

A köszvény egy olyan betegség, amelyet felelősségteljes megközelítéssel, ideális esetben már a kezdetektől, azaz a húgysavszint első emelkedésétől kezdve kordában lehet tartani. Az elején semmiképp ne higgyünk a mendemondáknak, sem „bevált recepteknek” a köszvény gyógyítására, mert átgondolt életmódváltásra lesz szükség. A gyógyszeres kezelés sem kizárt. Vannak gyógyszerek a köszvény kezelésére, valamint hivatalos ajánlások, amelyek megmondják az orvosoknak, hogy milyen feltételek mellett írják fel őket.

• A köszvény fájdalmas időszakaiban a gyulladás csökkentéséregyulladáscsökkentő gyógyszereket, például nem szteroid gyulladáscsökkentőket vagy kortikoszteroidokat alkalmaznak.
• A szervezet húgysavszintjének csökkentésére szolgáló gyógyszereket az orvos még hiperurikémia esetén is felírhat, még a köszvény kialakulása előtt. A betegség nyugodtabb szakaszaiban is alkalmazzák, nem csak köszvényes rohamok idején. Az egyik ilyen hatóanyag az általánosan használt allopurinol. Az Európai Unió országaiban ez a hatóanyag többféle gyógyszerben is megtalálható, egy ilyen például a Milurit.

Hogyan étkezzünk köszvény vagy hiperurikémia esetén?

A köszvény vagy hiperurikémia esetén javasolt étrend alapja az olyan élelmiszerek kiválasztása, amelyek nem vagy csak minimális mértékben vezetnek húgysavképződéshez. Talán érdekelhet, hogyan növelheti a diéta a húgysavszintet a vérben? Itt jönnek a képbe az úgynevezett purinok, amelyek természetesen a szervezetben és az élelmiszerekben is megtalálhatóak. Ezek az anyagok a szervezetben húgysavvá alakulnak át.

Mik is azok a purinok?

A purinok az emberi szervezet természetes részei. Emellett nagyon fontos anyagok, mivel a DNS alkotórészei, és szerepet játszanak például az idegsejtek közötti információátvitelben is. A szervezet maga állítja elő, de az élelmiszerből is bejuttathatók. De mindegy, milyen forrásból származnak, ha túl sok purin van a szervezetben, egyszerűen lebontja őket. A folyamat során húgysav képződik, amely a vizelettel ürül. ^[6]

Ez egy a szervezet húgysavszintjét kordában tartó általános élettani folyamat. Amikor azonban ez a mechanizmus megzavarodik és nem működik hatékonyan, a szervezetnek segítségre van szüksége. Mivel nem tud megbirkózni a túl sok purinnal, célszerű korlátozni azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak. ^[6]

Fedezd fel bestsellereinket:

Alacsony purin tartalmú étrend

Ahogy a diéta neve is sugallja, köszvény vagy hiperurikémia esetén célszerű korlátozni a magas purintartalmú ételeket. Ezek az anyagok gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálhatóak, ezért célszerű olyanokat keresni, amik a legnagyobb arányban tartalmazzák. Egyeseknél azonban olyan súlyos lefolyású lehet a betegség, hogy célszerű csökkenteni vagy elhagyni még a mérsékelt purintartalmú ételek fogyasztását is. Olyan köszvény esetén, ahol már tünetek is vannak, ajánlott a napi purinbevitelt legfeljebb 400 mg-ra korlátozni. ^[6]

Melyek a legkockázatosabb élelmiszerek?

Az alábbi élelmiszerek purintartalma a legmagasabb, és a köszvény esetén általában ezek a legproblémásabbak:

• Tenger gyümölcsei
• Halak
• Belsőségek

Milyen más élelmiszerekkel kell még óvatosnak lenni?

Emellett vannak olyan kockázatos élelmiszerek, amelyek bár nem tartalmaznak purinokat, a kutatások szerint ronthatják a köszvény lefolyását:

• Alkoholos italok (különösen a sör)
• Magas fruktóztartalmú élelmiszerek – a fruktóz, koncentrált formában (pl. glükóz-fruktóz vagy fruktózszirup), a betegség rosszabb lefolyását és a vér magasabb húgysavszintjét idézi elő ^[9]
• Édesített italok és erősen feldolgozott élelmiszerek – a különböző édességek és cukorkák általában fruktózzal édesítettek, ezért ezeket is célszerű kiiktatni ^[1,5]

A teljesen kifejlődött köszvényes emberek számára, akiknek már tünetei is vannak, ajánlott teljesen kiiktatni ezeket az élelmiszereket, mivel gyakran köszvényes rohamokat válthatnak ki, és súlyosbíthatják a betegség lefolyását. Egy adag például hal könnyen kiválthat akut köszvényes rohamot. Ha egy köszvényes beteg már kiismerte, hogy bizonyos ételek az ő esetében milyen következményekhez vezetnek, akkor mindenképpen kerülnie kell őket.

Enyhébb lefolyás vagy hiperurikémia esetén lazább a diéta, és néha-néha nyugodtan megengedhet magának néhány ilyen ételt.

A már emlegetett fruktózzal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon szabad-e gyümölcsöt vagy mézet enni. Ezek is olyan élelmiszerek, amelyek viszonylag gazdagok ebben az egyszerű cukorban. Szerencsére azonban kiderült, hogy egy köszvényes beteg nyugodtan megengedheti magának ezeket. Ennek oka, hogy ezekben az élelmiszerekben a fruktóz glükózzal keveredik, a gyümölcsökben ráadásul rosttal is kiegészül. Ezekben a forrásokban nem olyan tömény, így sem a méz, sem a gyümölcs nem jelent kockázatot a köszvény szempontjából. ^[9]

Mely élelmiszerek fogyasztás javasolt köszvény esetén?

Persze vannak olyan élelmiszerek is, amelyek védő hatásút fejtenek ki vagy semlegesek, és köztudottan nem okoznak köszvényproblémákat.

• Tejtermékek
• Gabonafélék és azokból készült termékek
• Tojás
• Gyümölcs – minimális mennyiségű purint tartalmaz, és tele van antioxidáns anyagokkal (a cseresznye, valamint a bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, a málna vagy a ribizli, kiválóak ebből a szempontból)
• A legtöbb zöldségfajta
• Diófélék
• C-vitaminban gazdag élelmiszerek, például paprika, kiwi vagy bogyós gyümölcsök
• Gyógynövények és gyógynövényekből készült fűszerek
• Fokhagyma – olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, mint az allicin, amely bizonyítottan pozitív hatással van a köszvény lefolyására ^[7]
• Kávé – egyes tanulmányok szerint a kávé jó hatású lehet köszvény esetén ^[4,5]

Az élelmiszerek átlagos purintartalma

Alacsony (50 mg/100g)	Mérsékelt (50-150 mg/100g)	Magas (>150 mg/100 g)
Gyümölcsök	Baromfihús (csirke, pulyka stb.)	Belsőségek
Zöldségek (néhány mérsékelt purintartalmú kivételtől eltekintve)	Vörös húsok (marhahús, sertéshús stb.)	Pisztráng
Gabonafélék és gabonakészítmények (fehér kenyér, rizs, kuszkusz, kukorica, tészta stb.)	Hüvelyesek (lencse, csicseriborsó, bab, borsó stb.)	Szardínia
Diófélék	Teljes kiőrlésű gabonafélék és azokból készült termékek (zab, rozs, árpa stb.)	Lazac
Tejtermékek (sajt, joghurt, fermentált italok)	Földimogyoró	Garnélarák
Tojás	Spenót*, spárga	Tonhal
Olajok	Borsó	Kaviár
	Keresztesvirágú zöldségek	Szardella
		Hering
		Csokoládé, kakaó
		Húskivonatok, szójaszósz
		Spenót*

*Egyes források szerint a spenót purintartalma mérsékelt, míg mások magas arányt jeleznek, és a kockázatos élelmiszerek közé sorolják. Hasonló eltérés más élelmiszerek esetében is előfordulhat, mivel növényenként eltérő, melyikben mennyi hatóanyag van. Ezért mindig hasznos megfigyelni egy adott élelmiszer saját egészségünkre gyakorolt hatását.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő élelmiszereket?

• Magas purintartalmú élelmiszerek csak kivételes esetekben jelenhetnek meg a köszvényes vagy hiperurikémiás emberek étrendjében.
• Az alacsony purintartalmúak általában megengedettek.
• A középső oszlopba tartozó élelmiszerek, például a hüvelyesek vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása nagyon egyéni, és valóban a betegség súlyosságától függ. Lehetnek olyanok, akiknek tilos a hüvelyesek fogyasztása, míg mások hetente kétszer is fogyaszthatják őket minden gond nélkül.
• Ezeket az élelmiszereket kisebb mennyiségben lehet beiktatni az étrendbe, miközben figyelemmel kísérjük az állapot lefolyására gyakorolt hatásukat (a rosszabbodás például ízületi fájdalom vagy köszvényes roham kialakulásában nyilvánulhat meg). Az, hogy a diéta megfelel-e a betegség stádiumának, az kiderül a vér húgysavszintjéből, amelyet az orvosok vizsgálatokkal tudnak meghatározni.

A purinszegény étrend betartása néha bonyolultbb, mint gondolnánk. Sokféle ételt kell korlátozni, ami sokak számára nem egyszerű. Ezért érdemes orvoshoz vagy táplálkozási terapeutához fordulni. A korlátozások az állapot súlyosságától függően változhatnak. Ugyanakkor mindenkinek, aki ilyen diétát tart, vigyáznia kell, hogy ne csússzon bele egy fehérjehiányos étrendbe, miközben túl sok cukrot és zsírt fogyaszt. ^[4]

Minta étrend az alacsony purin tartalmú diétához

Bár a köszvény súlyosabb stádiumában a purinszegény étrend meglehetősen korlátozó lehet, még mindig rengeteg ételből tudunk összeállítani egy egészséges és változatos menühöz. Nézzünk meg egy kevesebb mint 400 mg purint tartalmazó napi menüt.

	Étel	Purintartalom
Reggeli	Kenyér 100 g	12 mg
	Túró 100 g	8 mg
	Sonka 40 g	27 mg
	Paradicsom 150 g	10 mg
Snack	Fehér joghurt 100 g	7 mg
	Banán 100 g	3,5 mg
	Mandula 15 g	5,5 mg
Ebéd	Rizs 150 g (főtt)	9 mg
	Csirkecomb 150 g (sült)	223 mg
	Uborka saláta 150 g	14 mg
Snack	Kenyér 60 g	2,6 mg
	Kemény sajt 40 g	5,5 mg
Vacsora	Omlett 3 tojásból	0 mg
	Kenyér 90 g	4 mg
	Leveles zöldsaláta 40 g	2 mg

Milyen étrend-kiegészítők szedhetők köszvény esetén?

Noha egyetlen konkrét étrend-kiegészítő sem bizonyítottan hatékony a köszvény kezelésében, néhány anyag ígéretes hatást mutat.

• Egy vizsgálat alapján például a C-vitamin segít csökkenteni a húgysavszintet. Ebben a vizsgálatban olyan emberek vettek részt, akiknél a húgysavszint már magas volt, de még nem alakult ki köszvény.
• Egy vizsgálatban a cseresznyelé mutatott pozitív hatást a gyulladás csökkentésére a köszvény akut fázisában. Ez vélhetően antioxidáns tulajdonságainak köszönhető. ^[4]

Az eddigi kutatásokból úgy tűnik, hogy a gyógyszerekkel ellentétben a kiegészítők nem jelentenek akkora segítséget, amikor a köszvény kezeléséről van szó. Ami azonban köztudottan jelentős hatással van erre a betegségre, az az étrend és az életmód megváltoztatása. Ezek a tényezők fontos szerepet játszanak a köszvény vagy a hiperurikémia szabályozásában.

Egyéb életmódbeli változások

Azonban nem az étrend módosítása az egyetlen változtatás, amire akkor vana szükség, ha az orvos megállapítja az emelkedett húgysavszintet, vagy köszvényt diagnosztizál. A purinban gazdag ételek mellett számos más tényező is lehet rossz hatással erre a betegségre. Hogyan lehet ezeket visszafogni, és mit kell tenni, hogy a köszvényt a lehető legjobban kontrolláljuk?

• Túlsúly vagy elhízás esetén ajánlott a fogyókúra. Egy 2018-as metaanalízis például megállapította, hogy már a kezdetleges elhízás (BMI ≥30 kg/m2) is dupla kockázatot jelent a köszvény kialakulására.
• Az alkoholfogyasztás korlátozása fontos. Az alkoholtartalmú italok nem tartalmaznak purinokat, de fogyasztásuk régóta összefüggésbe hozható a köszvény magasabb kockázatával. A sör és a tömény szeszes italok a legproblémásabbak. ^[4]
• A hidratálás szintén nagyon fontos. Csökkenti a húgysavas vesekő kialakulásának esélyét. A folyadékpótlás alapja a víz, az ásványvíz és a cukrozatlan tea kell, hogy legyen. A változatosság miatt mesterségesen édesített italokat is lehet inni. Fontos azonban, hogy kerüljük a fruktóztartalmú édesített italokat. ^[12]
• Ahogyan más anyagcserezavarok esetében is, a fizikai aktivitás is fontos. Segít a fogyásban, gyulladáscsökkentő hatású, és javíthatja az ízületek mozgékonyságát. Természetesen fontos figyelembe venni az egyén egészségi állapotát, és ennek megfelelően alakítani a fizikai aktivitást.

Mire érdemes emlékezni?

A köszvény egy anyagcserezavar, amely leggyakrabban a kis ízületek gyulladásában és fájdalmában nyilvánul meg. A húgysav-sók kristályai lerakódnak bennük vagy a test más részein. Ezek természetesen nem a semmiből jelennek meg, hanem a vér megnövekedett húgysavszintje jelzi őket. A jó hír az, hogy mind a kezdeti stádium, mind a teljesen kifejlett betegség kezelhető. A gyógyszerek lelkiismeretes szedése mellett fontos a sok életmódbeli változtatás. Javasolt a purinszegény diéta, az alkohol kerülése, illetve túlsúly vagy elhízás esetén a testsúly csökkentése. Az élet a köszvénnyel ezután sokkal könnyebb lesz.

Érdekesnek találtad a mai cikkünket? Vagy esetleg ismersz valakit, akinek hasznos lehet ez az információ? Ne tartsd magadban, oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel!

Források:

[1] AFINOGENOVA, Y. et al. Update on gout management: what is old and what is new. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34907116/

[2] BRANCH, N.S.C. and O. Gout. – https://www.niams.nih.gov/health-topics/gout

[3] BUTLER, F. et al. The Epidemiology and Genetics of Hyperuricemia and Gout across Major Racial Groups: A Literature Review and Population Genetics Secondary Database Analysis. – https://www.mdpi.com/2075-4426/11/3/231

[4] DANVE, A. et al. Role of diet in hyperuricemia and gout. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8678356/

[5] DEHLIN, M. et al. Global epidemiology of gout: prevalence, incidence, treatment patterns and risk factors. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32541923/

[6] KANEKO, K. et al. Total Purine and Purine Base Content of Common Foodstuffs for Facilitating Nutritional Therapy for Gout and Hyperuricemia. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24553148/

[7] LESTARI, A.R. et al. Bioactive Compounds in Garlic (Allium sativum) and Black Garlic as Antigout Agents, Using Computer Simulation. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9409881/

[8] PFIFFNER, M. Gout Research Analysis. – https://examine.com/conditions/gout/

[9] RAMLI, N.Z. et al. A Review on the Protective Effects of Honey against Metabolic Syndrome. – https://www.mdpi.com/2072-6643/10/8/1009

[10] RICHETTE, P. et al. 2018 updated European League Against Rheumatism evidence-based recommendations for the diagnosis of gout. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10563586/

[11] Purine Content of Foods : USDA ARS. – https://www.ars.usda.gov/northeast-area/beltsville-md-bhnrc/beltsville-human-nutrition-research-center/methods-and-application-of-food-composition-laboratory/mafcl-site-pages/purine-content-of-foods/

[12] UK Gout Society. – https://www.ukgoutsociety.org/