Mesterséges édesítőszerek: A kalória nélküli édes íz előnyei és hátrányai

A mesterséges édesítőszerek témája régóta bele van gabalyodva a mítoszok és vélemények hálójába. Vannak, akik kerülik őket, félve az esetleges egészségügyi problémáktól. A másik oldalon viszont olyanok állnak, akik teljesen ezekre cserélték a cukrot, és szinte mindenben használják őket. Mi az igazság a mesterséges édesítőszerekről és azok cukorhelyettesítőként való alkalmasságáról?

A cikkből a következő mesterséges édesítőszerekről tudhatsz meg többet:

Kiderül, hogy hogyan hatnak a mesterséges édesítőszerek:

Miért forró téma a mesterséges édesítőszerek kérdése?

Bármerre nézel, hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket találsz. Megbújik az édességekben, az italokban, a pékárukban, a gabonafélékben és az ízesített tejtermékekben. Ezért olyan könnyű túllépni az egészséges napi cukorbeviteli határértéket.

A probléma az, hogy a túlzott cukorbevitel olyan problémákhoz vezet, mint a fogszuvasodás, a túlsúly, az elhízás és például 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések kockázata kapcsolódik hozzá. A cukorbevitel csökkentése tehát nagyon ajánlott. Ideális esetben fokozatosan térj át a kevésbé édes ízekre, de a cukrot annak alternatíváival is helyettesítheted. Számos cukorhelyettesítő kapható. [11,18]

Mivel lehet helyettesíteni a cukrot?

Szeretnél javítani egy recepten azzal, hogy a cukrot valamelyik alternatívájára cseréled? Vagy csak kalória hozzáadása nélkül szeretnéd édesíteni az ételt? Bármelyik is az oka, van választási lehetőséged.

• Természetes cukor alternatívák: Ezek alapvetően a cukor különböző formái. Ízben, illatban és állagban különböznek, de hasonló mennyiségű egyszerű szénhidrátot és kalóriát kínálnak, mint a fehér cukor. Ilyen például a nádcukor, a kókuszcukor, a méz, a juharszirup, és más édes szirupok.
• Természetes édesítőszerek: Ezek az opciók cukormentesek, és gyakran kevesebb vagy nulla kalóriát tartalmaznak. Ide tartoznak a poliolok, mint a xilit és az eritrit, valamint a jól ismert sztévia.
• Mesterséges édesítőszerek: Ezek a kalóriamentes opciók nem tartalmaznak cukrot vagy energiát. Ebben a cikkben ezekre fogunk összpontosítani.

Érdekelnek a természetes cukorhelyettesítők? Olvasd el a következő cikkünket: Cukorhelyettesítők: melyik édesítőszer a legmegfelelőbb?

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek kalóriamentes anyagok, amelyek édes ízt biztosítanak anélkül, hogy cukrot vagy kalóriát tartalmaznának. Jellemzően sokkal édesebbek, mint a normál cukor (szacharóz), gyakran akár százszor, vagy akár ezerszer is édesebbek lehetnek. Általában alacsony kalóriatartalmú (diétás) italokban, cukormentes édességekben, rágógumikban és más élelmiszerekben használják.

Hogyan működnek a mesterséges édesítőszerek?

Az édes íz érzését a nyelven található ízlelőbimbók receptorai segítik elő. Amikor az egyszerű cukrok molekulái ezekhez a receptorokhoz kötődnek, jelet küldenek az agynak, hogy valami édeset fogyasztottál. Az agy gyorsan feldolgozza ezt a jelet, lehetővé téve, hogy érzékeld a kellemes édes ízt a nyelveden.

Hasonlóképpen, a mesterséges édesítőszerek molekulái is kötődhetnek ezekhez a receptorokhoz. Noha szerkezetileg hasonlóak a cukrokhoz, eléggé különböznek ahhoz, hogy a szervezet ne tudja lebontani őket energiává. Ennek eredményeként anélkül érzékeled az édességüket, hogy energiaforrásként szolgálnának. [1,12]

Ezek a termékek érdekelhetnek:

Biztonságosak a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek hírhedten potenciálisan káros vegyi anyagok. A múltbeli aggodalmakat a negatív egészségügyi hatások gyanúja táplálta. A szacharint például a hólyagrákhoz szokták kötni. A tudományos ismeretek azonban azóta fejlődtek, és most már sokkal többet tudunk.

A folyamatban lévő kutatások továbbra is új információkat tárnak fel, néha kiemelve bizonyos édesítőszerek negatív hatásait. Mindazonáltal továbbra is az az elv, hogy a tudományos közösség által nem biztonságosnak ítélt anyagokat nem szabad az élelmiszerekhez hozzáadni. A mesterséges édesítőszerek élelmiszerekben való felhasználása előtt alaposan meg kell vizsgálni azok egészségre gyakorolt ​​hatását, és minden édesítőszert szakértői szervezeteknek és intézményeknek kell jóváhagyniuk. Az Egyesült Államokban az ilyen adalékanyagok biztonságosságát a Food and Drug Administration (FDA) értékeli ki, míg az Európai Unióban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Egyesült Királyságban pedig az Élelmezési Szabványügyi Ügynökség (FSA) tölti be ezt a szerepet. Európában az EFSA által jóváhagyott élelmiszereket „E” jelzéssel látják el. Tehát a sokat rettegett „E-számok” nem veszélyes vegyszerek, hanem szigorúan tesztelt és élelmiszer-használatra biztonságosnak minősített anyagok. [4]

Mennyi biztonságos ezekből az édesítőszerekből?

Minden, az EFSA, az FDA vagy az FSA által jóváhagyott édesítőszernek van egy megengedhető napi beviteli értéke (ADI), amely napi fogyasztás esetén biztonságosnak tekinthető. Ennek a bevitel értéknek a tipikus étrenddel való elérése gyakorlatilag irreális, és ezek a megengedett mennyiségek gyakran magasabbak, mint az egyes édesítőszerek becsült napi beviteli értéke (EDI) . Ezért a túlfogyasztás nem valószínű. [4]

Azonban, mint bármi más esetében, egyes helyzetek alkalmatlanná tehetik bizonyos édesítőszerek fogyasztását. A speciális emésztési problémák vagy a ritka anyagcserezavarok óvatosságot igényelhetnek. Például azoknak, akik fenilketonuriában szenvednek, kerülniük kell az aszpartámot. Mindazonáltal az ADI és az EDI kritériumokon belül a mesterséges édesítőszerek biztonságosnak tekinthetők az átlagos felnőtt lakosság számára.

Fedezd fel bestsellereinket:

Ismert mesterséges édesítőszerek

Jelenleg az Európai Unió tíz mesterséges édesítőszert hagy jóvá élelmiszeripari felhasználásra. Az alábbiakban a leggyakrabban használtakat ismertetjük. Gyakran egyesítik őket az ételekben, egyensúlyban tartva az ízüket, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak a természetes édes ízre. [13]

1. Aszpartám

Az aszpartám (E951) egy dipeptid, amely fenilalaninból és aszparaginsavból áll. Ezek az aminosavak természetesen is jelen vannak az étrendünkben, mint a fehérje összetevői. Azonban a fenilketonuriában szenvedő egyéneknek , akik nem tudják metabolizálni a fenilalanint, kerülniük kell. [8,9]

Az aszpartám körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor. Más édesítőszerekkel ellentétben nem teljesen energiamentes, de kalóriaértéke (4 kcal/1 g) annyira elhanyagolható, hogy a szokásos étrend során gyakorlatilag lehetetlen ennyit fogyasztani belőle. Így a kalóriamentes édesítőszerek közé sorolható. Anyagcseréje során metanol képződik, de ez nem veszélyes folyamat. Akkor is metanol képződik, amikor gyümölcsöt és zöldséget eszel. [9]

Az aszpartám nem található meg a sült vagy hőkezelt élelmiszerekben, mivel termikus instabilitása miatt elveszti édesítőképességét. Inkább rágógumikban, öntetekben, diétás italokban és egyéb termékekben található meg. [9]

• Az aszpartám elfogadható napi beviteli mennyisége (ADI) 40 mg/ttkg. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg testtömegű személy akár 2800 mg aszpartámot is biztonságosan fogyaszthat naponta.
• Az aszpartám becsült napi beviteli értéke (EDI) körülbelül 14-287 mg. [3,14]

2. Aceszulfám-K

Az aceszulfám-K-t (E950), más néven aceszulfám-káliumot, véletlenül fedezte fel egy vegyész, aki egy általa vizsgált keverék részeként megkóstolta. Annak ellenére, hogy 200-szor édesebb, mint a cukor, gyakran használják más édesítőszerekkel kombinálva, önmagában enyhén kesernyés íze miatt.

Gyakran megtalálható a diétás italokban (kóla és más alkoholmentes italok), instant italokban, fagyasztott desszertekben, sőt, még az instant kávéban is.

A szervezetben nem metabolizálódik, és változatlan formában ürül ki. [8,9]

• Az aceszulfám-K elfogadható napi bevitele (ADI) 9 mg/ttkg. Tehát egy 70 kg súlyú személy akár 630 mg-ot is elfogyaszthat ebből az édesítőszerből naponta.
• Az aceszulfám-K becsült napi bevitele (EDI) 14 és 119 mg között mozog. [3,14]

3. Szukralóz

A szukralóz (E955) szacharózból származik, de szinte nem metabolizálódik a szervezetben, így nem ad energiát. Túlnyomó többsége változatlan formában ürül ki, és mindössze 2-3%-a kerül feldolgozásra a szervezetben (és ezt követően ki is választódik). [2]

Édessége még a korábbi édesítőszereknél is nagyobb, hiszen 600-szor édesebb a cukornál. [9]

A szukralózt lehet, hogy a Splenda márkához társítod, amely számos, ezzel az édesítőszerrel édesített élelmiszert gyárt. A szukralózt széles körben használják az élelmiszeriparban, mivel nincs kellemetlen utóíze. Termékek széles skálájában megtalálható, a különféle édességektől, diétás italoktól, rágógumiktól és fagylaltoktól kezdve a pékárukig. Akár cseppek formájában is megvásárolhatod, amelyet joghurtod vagy kedvenc gabonapelyhed édesítésére használhatsz. Különféle zero szirupokban és szószokban is megtalálható. [8,9]

• A szukralóz elfogadható napi bevitele (ADI) 15 mg/ttkg, így egy 70 kg-os személy max. 1050 mg-ot fogyaszthat belőle.
• A szukralóz becsült napi beviteli értéke (EDI) napi 7 és 140 mg között mozog. [3,14]

4. Szacharin

A szacharin (E954) a legrégebbi mesterséges édesítőszer, amelyet az aceszulfám-K-hoz hasonlóan véletlenül fedeztek fel. Édessége 300-szor nagyobb, mint a szacharózé, de gyakran használják más édesítőszerekkel kombinálva, hogy elfedjék a kissé keserű ízét. Felismerheted a cukorbetegek cukorhelyettesítőjeként. Tabletta vagy csepp formájában kapható. [8,9]

A szacharin rossz hírnévre tett szert, mivel korábban azt gyanították, hogy összefüggésbe hozható a húgyhólyagrákkal. Ezt a lehetséges negatív hatást azonban nem erősítették meg. A vizsgálatokat rágcsálókon végezték, amelyek rendkívül nagy adag édesítőszer hatásának voltak kitéve. [8]

• A szacharin elfogadható napi bevitele (ADI) 5 mg/ttkg, amely 350 mg-ot jelent egy 70 kg-os egyén esetében.
• A szacharin becsült napi bevitele (EDI) 7 és 140 mg között mozog. [14]

5. Ciklamát

A ciklamát (E952) rendelkezik a legalacsonyabb édességgel az édesítőszerek közül. Mindössze 30-szor édesebb, mint a szacharóz. Gyakran használják más édesítőszerekkel kombinálva, jelentősen növelve az általános édességét. Általában szacharinnal együtt használják, hogy elfogadható édes ízt hozzanak létre.

A szacharinhoz hasonlóan a ciklamátot is egykor kockázatosnak tartották a húgyhólyagrák tekintetében. A későbbi vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg, mivel az eredeti kutatás során a kísérletet állatokon végezték és nagy dózisú ciklamátot használtak. [8]

• A ciklamát elfogadható napi bevitele (ADI) 7 mg/ttkg, amely egy 70 kg-os ember esetében 490 mg-nak felel meg.
• A ciklamát becsült napi beviteli értéke (EDI) 28 és 168 mg között mozog. [14,17]

7. Neotám

A neotám (E961) szerkezetileg hasonló az aszpartámhoz. A szervezetben metabolizmuson megy keresztül, de nem termel fenilalanint. Az aszpartámtól eltérően fenilketonuriában szenvedők számára is alkalmas.

A neotám 7000-13000-szer édesebb, mint a cukor. Az íze hasonló a hagyományos cukorhoz. Italokban, joghurtokban, rágógumikban, instant ételekben és diétás italokban használják. [14]

• A neotám elfogadható napi bevitele (ADI) 2 mg/ttkg, amely 140 mg-nak felel meg egy 70 kg-os egyén esetében.
• A neotám becsült napi beviteli értéke (EDI) körülbelül 3,5 és 11,9 mg között mozog. [3,14]

A kalóriamentes édesítőszerek tulajdonságainak áttekintése

Édesítőszer	E-szám	Édesség	ADI (mg/ttkg)	EDI (mg/ttkg)
Aszpartám	E951	200-szor édesebb, mint a cukor	40 mg/ttkg	0,2 – 4,1 mg/ttkg
Aceszulfám-K	E950	180 – 200-szor édesebb, mint a cukor	9 mg/ttkg	0,2 – 1,7 mg/ttkg
Szukralóz	E955	600-szor édesebb, mint a cukor	15 mg/ttkg	0,1 – 2 mg/ttkg
Szacharin	E954	300-szor édesebb, mint a cukor	5 mg/ttkg	0,1 – 2 mg/ttkg
Ciklamát	E952	30-szor édesebb, mint a cukor	7 mg/ttkg	0,4 – 2,4 mg/ttkg
Neotám	E961	7 000 – 13 000-szer édesebb, mint a cukor	2 mg/ttkg	0,05 – 0,17 mg/ttkg

Milyen egészségügyi előnyei lehetnek a mesterséges édesítőszereknek?

1. Fogyás és testsúlykontroll

A túlzott cukorbevitel hozzájárulhat a túlzott kalóriabevitelhez, ami súlygyarapodáshoz vezethet. A túlsúly és az elhízás sürgető problémát jelentenek a mai világban, ezért kulcsfontosságú megoldást találni ezek megelőzésére. Úgy tűnik, hogy a mesterséges édesítőszerek az egyik ilyen eszköz, mivel képesek csökkenteni a cukorbevitelt és így az általános energiabevitelt.

A cukor mesterséges édesítőszerekkel való helyettesítése csak akkor segíthet a súlykontrollban és a fogyásban, ha ezek használata csökkenti az energiabevitelt. Azonban kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek az édesítőszerek valóban a megfelelő választások-e. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy fokozhatják az étvágyat vagy csökkenthetik az édes íz iránti érzékenységet, ami magasabb kalóriabevitelt eredményezhet. A szervezet mesterséges édesítőszerekre adott reakciója egyénileg változónak tűnik, ezért tanácsos megfigyelni, hogy te hogyan reagálsz rájuk, és segít-e neked fogyni. [13]

Létezik negatív egészségügyi hatása a mesterséges édesítőszereknek?

Az édesítőszereknek minden bizonnyal léteznek hátrányai is, és számos lehetséges negatív egészségügyi hatás is társul hozzájuk. A kutatások azonban még ma sem tökéletesek, és még mindig sok mindent nem tudunk. Ezenkívül számos édesítőszert vizsgáló tanulmányt állati modelleken végeznek, vagy túlzott mennyiségű édesítőszert alkalmaznak, ami korlátozza a levonható következtetéseket.

1. Hatás az étvágyra

Ahogy korábban említettük, a mesterséges édesítőszerek rendszeres fogyasztása hatással lehet az étvágyunkra. Étvágyunkat jelentősen befolyásolja az agy jutalmazó rendszere. Ez a rendszer dopamint és más hasonló anyagokat szabadít fel ízletes, jellemzően magas cukor- és zsírtartalmú ételek elfogyasztása után, amelyek boldogságérzetet váltanak ki. Például egy darab csokoládéval kielégíted az egy adag energialöket utáni vágyat.

Egyes tanulmányokban a kutatók azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek, amelyek édességet biztosítanak, de energiát nem, nem stimulálhatják megfelelően ezt a jutalmazási rendszert. Egyszerűen fogalmazva, az édesítőszeres csokoládé elfogyasztása után előfordulhat, hogy az agyad nem lesz elégedett, és továbbra is keresni fogsz valamit, hogy a jutalmazási rendszered a kívánt szintre serkentsd. Ez megnövekedett étvágyban és a rendszeres csokoládé iránti vágyban nyilvánulhat meg még azután is, hogy megpróbálod „becsapni” magad az édesítőszert tartalmazó csokoládéval, ami magasabb energiatartalmú élelmiszerek beviteléhez és esetleges súlygyarapodáshoz vezethet. [13]

2. A bélmikrobiótára gyakorolt ​​hatásuk

Az élelmiszerek és a különböző anyagok bélmikrobióta összetételére gyakorolt ​​hatása az utóbbi időben kiemelt téma, és ez alól a mesterséges édesítőszerek sem kivételek. Az optimális bélmikrobióta összetétel kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából, és köztudottan összefügg az immunrendszer működésével, a kognitív képességekkel és még a testtömeggel is. [6]

Egyes édesítőszerek esetében a tanulmányok azt sugallják, hogy csökkenthetik a hasznos baktériumok arányát, miközben elősegítik a károsak mennyiségének növekedését. Úgy tűnik, hogy bizonyos baktériumok képesek lebontani az édesítőszereket, ami közvetlenül befolyásolhatja őket.

Egyes tanulmányok például megemlítik a szacharint, amely megváltoztathatja a mikrobióta összetételét, és potenciálisan növelheti a glükózintolerancia kockázatát. Más tanulmányok azonban nem erősítették meg ezt a hatást. Ráadásul a szacharinnak csak körülbelül 15%-a kerül kapcsolatba a bélbaktériumokkal, így valószínűleg hatalmas mennyiségben kell fogyasztanod, hogy negatív hatást érj el. Az aszpartámról és a szukralózról is azt gyanították, hogy negatív hatással vannak a bélbaktériumokra, de egy 17 résztvevő bevonásával készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy egyikük sem befolyásolja az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok bőségét. Más tanulmányok is hasonló eredményeket hoztak. [1,10,20]

Az édesítőszereknek a bélmikrobiótára gyakorolt ​​lehetséges hatása minden bizonnyal érdekes, de szintén egy viszonylag feltáratlan terület. Bizonytalanságok merülhetnek fel, például az miatt a tény miatt is, hogy számos vizsgálatot végeznek állatokon, és ezek az eredmények nem mindig alkalmazhatók közvetlenül az emberekre. A jelenlegi ismereteink szerint az édesítőszerekről és a bélmikrobiótáról, ha mértékkel fogyasztjuk a őket, nem kell tartanunk a jótékony bélbaktériumokra kifejtett negatív hatásaiktól. Ez a kutatási terület azonban még viszonylag fiatal, és további tudományos munkára van szükség a tisztább kép kialakításához. [1]

3. Rák

Amint azt korábban említettük, egyes édesítőszerekhez korábban a rák nagyobb kockázatát társították. Például a ciklamátot és a szacharint a húgyhólyagrákhoz kapcsolták. Ezeket a gyanúkat azonban nem erősítették meg a közelmúltban végzett humán résztvevők bevonásával végzett vizsgálatok.

A közelmúltban olyan információk jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy az aszpartám összefüggésbe hozható a májrák magasabb kockázatával. Ennek eredményeként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) potenciális rákkeltőnek minősítette (2B kategória IARC besorolás), ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő bizonyíték a rákkeltő hatására. Érdemes megjegyezni, hogy ez a besorolás található olyan anyagok mellett is, mint az aloe vera kivonata és a savanyúságok. Másrészt az olyan anyagokat, mint az alkohol és a dohányzás, bizonyítottan rákkeltő anyagok közé sorolják (1. csoport). A WHO arra a következtetésre jutott, hogy az új eredmények alapján nem szükséges csökkenteni az elfogadható napi bevitelt (a korábban használt mg/ttkg-t). [15,16]

Legyenek mesterséges édesítőszerek az étrendedben?

Amikor az étrendben lévő cukor mennyiségének csökkentéséről van szó, az első lépésnek mindig az édes ízről való fokozatos leszoktatásnak kell lennie a cukorbevitel csökkentésével. Ha azonban nem akarod teljesen eltüntetni az édes ízt az étrendedből, és a cukrot szeretnéd helyettesíteni, a mesterséges édesítőszerek jó választás lehetnek. Hasznos eszközként szolgálhatnak, különösen ha fogyni szeretnél. A cukorbetegek számára a legalkalmasabb édesítőszerek közé tartozhatnak, amennyiben olyan opciókat választasz, amelyek nem tartalmaznak cukrot vagy energiát. Ha betartod a szakmai intézmények által meghatározott beviteli határértékeket, biztonságosnak tekinthetők.

Mégis fontos tudomásul venni, hogy mindenki másképp reagálhat az édesítőszerekre. Például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben kiadott egy tanulmányon alapuló jelentést, amely azt sugallja, hogy a mesterséges édesítőszerek nem alkalmasak hosszú távú használatra, ha a cél a fogyás vagy az anyagcserezavarok megelőzése. Mivel egyes egyéneknél negatívan befolyásolhatják az étvágyat és a testsúlyt, hosszú távon nem feltétlenül ideálisak. Ezért mindig bölcs dolog mérlegelni, hogy a megfelelő választás-e számodra, és mindig ésszerűen, kiegyensúlyozott és változatos étrend keretében fogyaszd őket. [19]

Hasonlóképpen, nem kell megijedned a szív- és érrendszeri megbetegedések potenciális megnövekedett kockázatára utaló tanulmányok következtetéseitől sem. A tanulmányok gyakran az édesítőszerek bevitelét a diétás italokban és hasonló élelmiszerekben követik nyomon, amelyeket a megfigyelt személyek gyakran más nem megfelelő étkezési szokásokkal együtt fogyasztanak. Ez számos olyan változót vezet be, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri egészség romlásához, és potenciálisan torzíthatják az egész problémát. [21]

Mire kell emlékezned?

Amikor cukorpótlót keresünk, a mesterséges édesítőszerek hasznos szövetségesekként jelennek meg. Például a kávédat szukralózcseppekkel édesítheted, vagy aszpartámot tartalmazó italokat is vásárolhatsz. Ennek ellenére egyesek aggódhatnak a biztonságosságuk miatt. A jó hír az, hogy ezeket az édesítőszereket a felügyeleti szervezetek alaposan ellenőrzik, és olyan beviteli határértékeket határoznak meg, amelyeket a szokásos étrendben gyakorlatilag lehetetlen túllépni. Ennek eredményeként biztonságos és potenciálisan előnyös eszköznek tekinthetők, különösen a testsúlycsökkentés terén. Természetesen, mint bármi másnál, itt is vannak viták a lehetséges negatív hatásokról. Ezért ajánlatos ésszerű mértékben fogyasztani, és csak az egészséges táplálkozás kiegészítéseként.

Sikerült tisztáznunk számodra az édesítőszerekkel kapcsolatos információkat? Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, ne felejtsd el megosztani a barátaiddal és a családoddal.

Források:

[1] AHMAD, S.Y. et al. The Effects of Non-Nutritive Artificial Sweeteners, Aspartame and Sucralose, on the Gut Microbiome in Healthy Adults: Secondary Outcomes of a Randomized Double-Blinded Crossover Clinical Trial. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7694690/

[2] BERRY, C. et al. Sucralose Non-Carcinogenicity: A Review of the Scientific and Regulatory Rationale. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5152540/

[3] FITCH, C. - KEIM, K.S. Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Use of Nutritive and Nonnutritive Sweeteners. – https://www.jandonline.org/article/S2212-2672(12)00325-5/fulltext

[4] FITCH, S.E. et al. Use of acceptable daily intake (ADI) as a health-based benchmark in nutrition research studies that consider the safety of low-calorie sweeteners (LCS): a systematic map. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8138992/

[5] GARDNER, C. et al. Nonnutritive Sweeteners: Current Use and Health Perspectives. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3402256/

[6] CHEN, Y. et al. Role and Mechanism of Gut Microbiota in Human Disease. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8010197/

[7] MANDEL, I.D. - GROTZ, V.L. Dental considerations in sucralose use. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11887514/

[8] MORTENSEN, A. Sweeteners permitted in the European Union: safety aspects. – https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/17482970600982719

[9] NUTRITION, C. for F.S. and A. Aspartame and Other Sweeteners in Food. – https://www.fda.gov/food/food-additives-petitions/aspartame-and-other-sweeteners-food

[10] POZO, S. DEL et al. Potential Effects of Sucralose and Saccharin on Gut Microbiota: A Review. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9029443/

[11] STANHOPE, K.L. Sugar consumption, metabolic disease and obesity: The state of the controversy. – https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.3109/10408363.2015.1084990

[12] SYLVETSKY, A.C. et al. Development of Sweet Taste Perception: Implications for Artificial Sweetener Use. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28873386/

[13] WILK, K. et al. The Effect of Artificial Sweeteners Use on Sweet Taste Perception and Weight Loss Efficacy: A Review. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8954878/

[14] Acceptable daily intake of sweeteners in the EU | Knowledge for policy. – https://knowledge4policy.ec.europa.eu/health-promotion-knowledge-gateway/sugars-sweeteners-7_en

[15] WHO Aspartame hazard and risk assessment results released. – https://www.who.int/news/item/14-07-2023-aspartame-hazard-and-risk-assessment-results-released

[16] List of Classifications – IARC Monographs on the Identification of Carcinogenic Hazards to Humans. – https://monographs.iarc.who.int/list-of-classifications/

[17] International Sweeteners Association - Revised opinion on cyclamic acid and its sodium and calcium salts – https://www.sweeteners.org/scientific_studies/revised-opinion-on-cyclamic-acid-and-its-sodium-and-calcium-salts/

[18] WHO Sugars and dental caries. – https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/sugars-and-dental-caries

[19] WHO advises not to use non-sugar sweeteners for weight control in newly released guideline. – https://www.who.int/news/item/15-05-2023-who-advises-not-to-use-non-sugar-sweeteners-for-weight-control-in-newly-released-guideline

[20] PLAZA-DIAZ, J. et al. Plausible Biological Interactions of Low- and Non-Calorie Sweeteners with the Intestinal Microbiota: An Update of Recent Studies. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7231174/

[21] DEBRAS, C. et al. Artificial sweeteners and risk of cardiovascular diseases: results from the prospective NutriNet-Santé cohort. – https://www.bmj.com/content/378/bmj-2022-071204