Tartalomjegyzék
Az alkoholos italok már évszázadok óta velünk vannak. Nem számít, a történelem melyik periódusát nézzük, feljegyzéseket találhatunk a borról, a sörről és más erjesztett italokról, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva elhomályosítják a tudatot. Az alkoholról korábban azt tartották, hogy gyógyhatásokkal rendelkezik, még annak ellenére is, hogy a túlzott bevitel másnaposságot, fejfájást és dehidratációt okoz. Nemcsak étkezések mellé fogyasztották – mivel a víz gyakorta volt fertőzött –, de az ünnepségeknek is szerves részét képezte. Napjainkban az alkohol továbbra is központi eleme a társas eseményeknek. Olyan mértékben normalizálódott, hogy gyakorta a fogyasztásától tartózkodókat tekintik furának. Az igazság azonban az, hogy az alkohol számos mérőszám alapján a legkárosabb anyagok közé tartozik. Nemcsak a fogyasztó fizikai és mentális egészséget károsítja, de a körülötte élőkre is hatást gyakorol.
Az alkohol drog
Habár szinte minden üzletben kapható, az alkohol mégis a kábítószerek közé tartozik. A hatásaiért felelős legfontosabb összetevő az etanol (etil-alkohol). A gondot az etanol működése jelenti. A legtöbb kábítószer (pl. az ópiátok) az agyban megtalálható anyagok működését utánozza, vagy az agy bizonyos receptorain fejti ki hatását (pl. a THC). Az etanol azonban egy kis méretű molekula, amely átjut a sejtmembránon, és belülről befolyásolja a sejt működését.
Az etanol pontos működési mechanizmusa nem teljesen ismert. Kis méretének köszönhetően az etanol diffúzió által könnyedén eljut a test különböző területeire. Korábban azt hitték, hogy a központi idegrendszerre (central nervous system – CNS) gyakorolt hatásai nem specifikusak. Ma már tudjuk, hogy több mint 20 lehetséges területen, köztük a GABA receptorokra, a szerotonin- és dopaminrendszerekre és az opioid receptorokra fejt ki hatást az agyban.
Az elfogyasztott etanol több, mint 90%-a lebomlik, a maradék pedig vizelet, izzadság és a lehelet által kiválasztódik. Ivás után az etanol az emésztőrendszerből a vérkeringésbe, általa pedig a májba kerül. Már egyetlen ital (0,04 liter égetett szesz, egy üveg sör vagy egy pohár bor) is terhelést jelent a máj számára, és annak etanollebontó képességére. Ennek eredményeképpen az etanol tovább marad a szervezetben, és nemcsak az agyra, de más szervekre is kifejti hatását.
A májban az etanolt az alkohol-dehidrogenáz nevű enzim acetaldehiddé bontja le. Az acetaldehid mérgező és karcinogén, így egy másik enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz gyorsan acetáttá (az ecetsav sója) bontja tovább, amely csak enyhén mérgező, és alternatív energiaforrásként használható. Jelen ismereteink szerint az acetát a másnaposság egyik legfőbb oka. [1]
Az alkohol addiktív természetéért és a függőség kialakulásáért a dopaminrendszerre gyakorolt hatások felelősek. Minél több alkoholt fogyaszt az egyén, annál több dopamin szabadul fel, ami fokozza a függőség kialakulásának valószínűségét. [2]
Az alkohol akut hatásait az alkohol mennyisége befolyásolja a véráramban. A leggyakrabban használt mérték a ‰ (ezrelék). A hatásokat az alábbiak szerint kategorizálhatjuk.
Véralkoholszint (‰) | Hatás |
|---|---|
| 0,2–0,39 | Normál koordináció, enyhén csökkent gátlások. |
| 0,4–0,59 | Jókedv, enyhe eufória, melegségérzet, enyhén csökkent ítélőképesség és figyelem. |
| 0,6–0,99 | Enyhén egyensúlyi, beszéd-, látás-, reakcióidő- és hallászavarok. Eufória és csökkent önkontroll. Memóriazavarok. |
| 1–1,29 | Jelentős egyensúlyzavarok, látható figyelemcsökkenés, beszédzavar, csökkent perifériás látás és reakcióidő. |
| 1,3–1,59 | Komoly koordinációs és motoros problémák. Homályos látás és egyensúlyvesztés. Az eufóriát diszfória (kellemetlen érzések) váltja fel. |
| 1,6–1,99 | Diszfória és hányinger. A nagyon ittas és koordinálatlan egyén jellemző képe. |
| 2–2,49 | A járás csak segítséggel lehetséges. Teljes mentális zavar. Diszfória, hányinger és hányás, akár eszméletvesztés. |
| 2,5–3,99 | Alkoholmérgezés. Eszméletvesztés. |
| 4 fölött | Kóma és akár halál, amelyet a légzési problémák okoznak. |
[3]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
Az alkohol hatásai az agyra
Az alkohol a véráramon keresztül jut el az agyba, ahogy a test egyéb részeibe is. Mivel nem szükséges megemészteni, az emésztőrendszerből egyenesen a vérbe kerül. Ahogy már említettük, bár széles körben tanulmányozzák az agyra gyakorolt hatásait, az nem írható le teljes mértékben egyetlen mechanizmussal. Az egyik legismertebb mechanizmusa a GABAA receptorokra gyakorolt hatása, amely egyes érzéstelenítőkére hasonlít. Lelassítja a központi idegrendszert, és depresszánsként viselkedik, ezért érezzük magunkat lazábbnak és magabiztosabbnak ivás után. [4]
A GABAA receptorok mellett, amelyek az ioncsatornákkal állnak kapcsolatban, az etanol más ioncsatornákra is hatást gyakorol. Egyes esetekben gátló hatása van, míg másokban izgatja az agy jelátadását, ezáltal a központi idegrendszer általános kiegyensúlyozatlanságát és működési zavarát okozza.
Mint más kábítószerek, az etanol is károsítja az agyat. A legális és illegális anyagok közül az etanol az egyik legkárosabb, ami az agysejtek elpusztítását illeti. Lelassítja emellett a neurogenezist és a neuroplaszticitást – az agysejtek közötti új kapcsolatok kialakulását. [5] Az etanol emellett a programozott sejthalált (apoptózis) is előidézi. [6]
Egy 2022-es tanulmányban, amely több mint 39 000 alany részvételével zajlott, kimutatták, hogy akár naponta egy sör elfogyasztása is jelentős agyzsugorodáshoz és az agy felgyorsult elöregedéséhez vezet. Ezt a hatást természetesen súlyosbítja a naponta elfogyasztott italok nagyobb száma. Ezen és más tanulmányok alapján nem bizonyítható, hogy létezne biztonságos mennyiségű alkohol. [7]
Az alkoholfogyasztás krónikus hatásai súlyosan károsítják az agyműködést, hozzájárulnak az agytömeg csökkenéséhez, a súlyos alkoholizmus pedig akár alkohol által kiváltott demenciához is vezethet.
Hogyan hat az alkohol a szervezetre az agyon kívül?
Az agyra gyakorolt káros hatásai mellett az alkoholfogyasztás jelentős rizikófaktor számos betegség esetében. A pontos mechanizmusok meghatározása nehéz, mivel az alkohol különösebb ellenállás nélkül terjed a szervezetben.
Keringési rendszer
Már a minimális alkoholbevitel is fokozza a keringési betegségek kockázatát. A tanulmányokról, amelyek korábban a mérsékelt alkoholfogyasztást a szív egészségének megóvásával hozták kapcsolatba, kiderült, hogy félrevezetőek. A legfrissebb adatok szerint az alkohol az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül fokozza a keringési betegségek kockázatát. [8] A megnövekedett kockázat egyik legfőbb oka az alkoholnak a vérnyomásra gyakorolt hatása. A rendszeres alkoholfogyasztás tartósan megemelkedett vérnyomást okoz, ami fokozza a szívelégtelenség valószínűségét. Az agyvérzés kockázata szintén megemelkedik. [9]
A hosszú távú alkoholfogyasztás alkoholmérgezéshez vezethet, amely kardiomiopátiát okozhat (a szívizom betegségeinek összefoglaló neve). Az eredmény a szív visszafordíthatatlan károsodása, ez pedig szívelégtelenséghez és aritmiához vezethet. Ha ilyen állapotban az egyén folytatja az ivást, a következő 10 évben bekövetkező halál kockázata 80%-kal emelkedik meg. [10]
Emésztőrendszer
Az alkoholfogyasztást az emésztőrendszer is megszenvedi – a legismertebb probléma a májkárosodás. A máj keményen dolgozik, hogy az alkoholt kevésbé káros anyagokká bontsa le, de a kapacitása véges, és gyorsan túlterhelődik. A máj gyakori túlterhelése károsodáshoz, végül pedig cirrózishoz vezet. A cirrózis akkor fordul elő, amikor a májon hegesedés alakul ki, ami gátolja a normál működést. A cirrózis a világon a 10 leggyakoribb halálok közé tartozik.
A cirrózis mellett az alkoholos hepatitisz (májgyulladás) és a zsírmáj (a zsír felgyülemlése a májban, ami gyulladáshoz és cirrózishoz vezet) is gyakori. A pancreatitis (hasnyálmirigy-gyulladás) és a hasnyálmirigyrák megnövekedett kockázata szintén gyakori eredménye a túlzott alkoholfogyasztásnak. [11]
Rák
Az alkoholfogyasztásnak bizonyos ráktípusok megnövekedett kockázatához is köze van, mivel az etanol a karcinogének 1. csoportjába tartozik a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer – IARC) besorolása szerint, ezzel egy kategóriába esik a cigarettafüstben megtalálható anyagokkal. Az etanol karcinogén hatásainak oka, hogy könnyedén hatol át a sejtmembránon, ahol DNS-metilációt okoz, azaz megzavarja a génszabályozást. Emellett oxidatív stresszt is kivált, amely tovább károsítja a DNS-t. Ez gyakran vezet mell-, vastagbél-, száj- vagy májrák kialakulásához. [12]
További káros egészségügyi hatások
- Az alkoholfogyasztás az immunrendszerre is hatással van, mivel károsítja az ingerpályákat, és gyulladást serkentő anyagok felszabadulását idézi elő, részben a bél mikrobiomjára gyakorolt hatások által. [13]
- Az alkoholfogyasztást kísérő gyakori állapot az alkoholos neuropátia, az idegek etanol általi károsodása. Ez leromlott koordináció (még józan állapotban is), paresztézia (a végtagok zsibbadása és bizsergése) és fájdalom képében jelenik meg.[14]
- Az alkoholfogyasztás negatív hatást gyakorol az alvásminőségre. Míg a magas alkoholkoncentráció szedatív hatásokkal bír, és felgyorsítja az elalvás folyamatát, az általános alvásminőség jelentősen romlik, ez pedig károsan befolyásolja mind a fizikai, mind a mentális egészséget. [15]
- A krónikus alkoholfogyasztás férfiak esetében csökkenti a tesztoszterontermelést, már heti nyolc ital elfogyasztása után is. Az alacsony tesztoszteronszint nemcsak a nemzőképességre, de a libidóra és az általános fizikai teljesítőképességre is hatással van, a hálószobában és azon kívül egyaránt. [16]
- Az akut és a krónikus alkoholfogyasztás emellett a mentális egészségre is káros hatásokat gyakorol. Bár átmeneti megkönnyebbülés megfigyelhető, az alkohol valójában súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit. A nagy beviteli mennyiség azonnali negatív hatásokat hoz, míg a mérsékelt fogyasztás gyakorta eredményez szorongásos és depresszív tüneteket józanodás után. Ahogy kialakul az alkoholtól való függés, az egyén ördögi körbe kerül, amelyből nagyon nehéz kilépni, és ekkor nemcsak a saját, de a körülötte élők életére is hatást gyakorol a függés. A mentális egészségre és a társas kapcsolatokra gyakorolt negatív hatások az alkoholt az emberiség által ismert talán legrosszabb kábítószerré teszik. [17]
Még a gyakran ártalmatlannak tekintett, mérsékelt alkoholfogyasztás is számos szinten gyakorol hatást az egészségre. A probléma könnyedén válható krónikussá, kialakul a függőség, és ezt gyors fizikai leépülés követi. A mértéktelen alkoholfogyasztás okozta szervkárosodás, például a szív és az agy esetében, gyakran visszafordíthatatlan, és örök életére elkíséri azokat, akik nem tudnak ellenállni a függőségnek.
Az alkohol, az elhízás rizikófaktora
Az alkoholfogyasztást gyakran nem veszik figyelembe a kalóriák számolgatásánál. Ez azonban hiba, mivel az etanol is rendelkezik kalóriaértékkel. A mindennapos makrotápanyagok közül a zsír körülbelül 9 kcal/g, a szénhidrátok és a fehérjék pedig körülbelül 4 kcal/g energiát biztosítanak. Az alkoholos italokban megtalálható etanol esetében ez az érték körülbelül 7 kcal/g. Egy borozással eltöltött este során tehát egy kisebb vacsorának megfelelő mennyiségű kalóriát is bevihetünk. Ha pedig ivás közben eszünk is, az a borozást valódi, tápanyagokban szegény kalóriabombává teszi.
Az alkoholos italokban megtalálható kalória különösen veszélyes. Nemcsak a kalóriabevitelt fokozzák, és vezethetnek súlygyarapodáshoz, de az úgynevezett „üres kalóriákat” képviselik, amelyeknek nincs tápanyagértéke. Ha például naponta megiszol egyetlen doboz sört, azzal közel 1500 kalóriával növeled meg a heti beviteledet, de ebből a szervezeted semmit nem nyer.
Mit érdemes megjegyezned?
Az alkoholfogyasztás világszerte olyannyira elfogadott, hogy figyelmen kívül hagyjuk az egészségre gyakorolt káros hatásait. Az alkoholt azonban joggal sorolják a narkotikus és addiktív anyagok közé. A legtöbb kábítószerrel ellentétben képes az egész szervezet működését és az elért szerveket károsítani. Mérete miatt az etanol molekulái mindenhová eljutnak. Az oxidatív stressz fokozásával károsítják a DNS-t, és a szervezet homeosztázisának megzavarása által az egész rendszert. Így tehát az egészséges alkoholfogyasztás azt jelenti, hogy egyáltalán nem fogyasztasz alkoholt.
[1] Maxwell, C. R., Spangenberg, R. J., Hoek, J. B., Silberstein, S. D., & Oshinsky, M. L. Acetate Causes Alcohol Hangover Headache in Rats – https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0015963
[2] Ma H, Zhu G. The dopamine system and alcohol dependence – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25092951/
[3] Blood alcohol concentration - University of Notre Dame. (n.d.). – https://mcwell.nd.edu/your-well-being/physical-well-being/alcohol/blood-alcohol-concentration/
[4] Ingrid A. Lobo; R. Adron Harris. (2008). GABAA receptors and alcohol – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18423561/
[5] Crews F. T. (2008). Alcohol-related neurodegeneration and recovery: mechanisms from animal models – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3860462/
[6] Han, Jae Yoon et al. “Ethanol induces cell death by activating caspase-3 in the rat cerebral cortex.” – https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S101684782313216X?via%3Dihub
[7] Daviet, R., Aydogan, G., Jagannathan, K. et al. Associations between alcohol consumption and gray and white matter volumes in the UK Biobank – https://www.nature.com/articles/s41467-022-28735-5
[8] Schutte, Rudolph et al. “Alcohol - The myth of cardiovascular protection.” - – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34999329/
[9] Tackling G, Borhade MB. Hypertensive Heart Disease (2024) – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539800/
[10] Shaaban A, Gangwani MK, Pendela VS, et al. Alcoholic Cardiomyopathy – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK513322/
[11] Varghese J, Dakhode S. Effects of Alcohol Consumption on Various Systems of the Human Body: A Systematic Review – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36381944/
[12] Rumgay H, Murphy N, Ferrari P, Soerjomataram I. Alcohol and Cancer: Epidemiology and Biological Mechanisms – https://www.mdpi.com/2072-6643/13/9/3173
[13] The gastrointestinal microbiome: alcohol effects on the composition of intestinal microbiota. Engen PA, Green SJ, Voigt RM, Forsyth CB, Keshavarzian A. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26695747/
[14] Sadowski A, Houck RC. Alcoholic Neuropathy: – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK499856/
[15] Colrain IM, Nicholas CL, Baker FC. Alcohol and the sleeping brain – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25307588/
[16] Koh K, Kim SS, Kim JS, Jung JG, Yoon SJ, Suh WY, Kim HG, Kim N. Relationship between Alcohol Consumption and Testosterone Deficiency according to Facial Flushes among Middle-Aged and Older Korean Men – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36444123/
[17] Drug harms in the UK: a multicriteria decision analysis Nutt, David J et al. The Lancet - – https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(10)61462-6/fulltext
Komment hozzáadása