Tartalomjegyzék
Már javában tart a nyár, és ezzel együtt jár annak a kockázata is, hogy a helytelen barnulásból leégés lesz. Akár elalszik valaki a strandon, akár elhanyagolja a napvédelmet, a leégés nagyon kellemetlenné teheti a pihenésre szánt nyári vakációt. A barnulás és a leégés közötti határvonal bőrtípustól függően változik. A sötétebb bőrű emberek természetes módon védettebbek, mint a világosabb bőrűek. Ha ezt a határt átlépjük, a gyönyörű bronzbarna szín fájdalmas, vörös égéssé válik, sőt duzzanathoz és hólyagosodáshoz vezethet.
Megjelenik a napégés, mint a bőr védekező reakciója a napsugárzás hatására. Bár esztétikailag talán szép, nagyon könnyen leégéssé válhat, ami kellemetlen fájdalommal és gyulladással járhat.
Mitől égünk le?
A barnaság a melanocita nevű sejteknek köszönhető. Ezek termelik a sötét pigmentet, a melanint, amikor napfénynek vannak kitéve. Fő feladata, hogy megvédje a sejteket az UV-sugarak okozta károsodástól.[1]

A napsugárzás károsítja a sejteket
Milyen károsodásról beszélünk a barnulás és a leégés kapcsán? A napfény különböző hullámhosszúságú sugárzásforrás. A látható fényen kívül, amely képet ad arról, hogyan néz ki a bennünket körülvevő világ, melynek része az infravörös sugárzás, ezt nevezzük hőnek, és az ultraibolya sugárzás, amely bár nem látható, hatásai jól ismertek. Az UV-sugárzást ráadásul tovább differenciálhatjuk UVA, UVB és UVC sugárzásra.
- Az UVC sugarakat szinte teljesen elnyeli az ózonréteg. Ez azért jó hír, mert ezt a sugárzást használják a fertőtlenítésre szolgáló baktériumirtó lámpákban. Nagyon jól elnyelik a DNS-molekulák, és hatékonyan elpusztítja a mikroorganizmusokat.[2]
- Az UVB sugárzás okoz napégést a bőrön. Bár nagy részét elnyeli a légkör, egy kis része eléri a Föld felszínét. Ez a sugárzás nélkülözhetetlen a D-vitamin szintéziséhez is. Előnyei azonban a mértéktől függően változóak – a túl sok sugárzás nagymértékű DNS-károsodást okoz a bőrsejtekben. Serkenti a gyulladáskeltő anyagok termelődését is.[3]
- Az UVA teszi ki a Föld felszínére érkező UV-sugárzás nagy részét. Ez felelős a leégésért mert mélyen behatol a bőr felszíne alá, ahol a már emlegetett melanociták találhatók. Az UVC-hez és az UCB-hez hasonlóan az UVA sem teljesen biztonságos hosszú távon. Felelős a szabadgyökök termeléséért, amelyek károsítják a fehérjéket, a DNS-t és megzavarják az ingerületátvitelt, gyulladáshoz és a sejtek elhalásához vezetnek.[4]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
Mi történik a bőrrel napozás közben?
Az UV-sugárzás tehát fehérje- és DNS-szinten felelős a sejtek károsodásáért. Ez a károsodás közvetlenül vagy közvetve következik be.
- Az UVB-sugarak jellenzően közvetlen károsodással járnak, mert olyan elváltozásokat okoznak, amelyek a legtöbb esetben helyrejönnek. Ha viszont nem áll helyre, a sejtet ki kell dobni. Azok a mutálódott sejtek, amelyeknek sikerül túlélniük, pedig végül rákossá válhatnak.
- Közvetett károsodást az oxidatív stressz okoz a szabadgyökök képződése miatt és ez felelős a DNS-átírási hibákért is, amelyek bőrrákhoz vezethetnek.
Ezek azok az okok, amelyek miatt megfelelően kell védeni a bőrünket a napsugaraktól. A melaninképződés és a barnulás fokozatosan és a bőrkárosodással egyidejűleg történik. Ez a károsodás már a barnulási folyamat során bekövetkezik. A védtelen bőr végül megég, ha hosszan tartó napsugárzásnak van kitéve.
Mit is jelent pontosan a leégés?
A hosszan tartó, megfelelő védelem nélküli napozás serkenti a szabadgyökök termelődését a bőrben, amely egy gyulladásos reakciót vált ki. Ezért piros és meleg a leégett bőr. Ez a gyulladás azonban már a napozás közben, azaz még a leégés előtt kialakul, és felelős a bőr gyorsabb öregedéséért, amely a bőr elvékonyodásával és ráncok kialakulásával jár együtt. Sérült és elvékonyodott bőr nagyon gyorsan ki is szárad.[5]

A gyulladásos reakció időbe telik, ezért a leégés tünetei csak órákkal később jelentkeznek. A legrosszabb fájdalom és bőrpír jellemzően 24 óra elteltével a javulás első jelei pedig 48 óra elteltével jelentkeznek.
A leégés leggyakrabban elsőfokú égés. Súlyosabb esetekben a leégés másodfokú égési sérüléseket okozhat, amelyek hólyagosodással járnak. A harmadfokú égés pedig valószínűtlen, de nem lehetetlen.
A napégés egy jellegzetes égési sérülés, és háromféleképp nyilvánul meg:
- Elsőfokú égés, amelyet a bőr kipirosodása és fájdalom jellemez, de a tünetek 2-3 nap múlva enyhülnek.
- Másodfokú égés súlyosabb, és hólyagosodással jár. A gyógyulás akár 10 napig is eltarthat.
- Harmadfokú égés a legsúlyosabb, és valószínűleg nem megfelelő napozás okozta. Ez bizony előfordul, és súlyos bőrkárosodással, hólyagosodással és hegesedéssel jár.
Védd magad a megégéstől
A legjobb, ha a leégés ellen a napfénytől egy SPF (fényvédő faktor) fényvédő krémmel védekezünk. Az SPF egy olyan szám, amely az átengedett UV-sugarak töredékét jelöli, és megtalálható a fényvédő krémek csomagolásán. Például egy 30-as fényvédő faktor az UV-sugarak 1/30-át, azaz 3,33%-át engedi a bőrbe. SPF 50 esetében ez a szám 1/50, azaz 2%. Ez azt jelenti, hogy az SPF 50 1,65-ször jobban véd, mint az SPF 30. Más szóval, az SPF 50 165%-kal kevesebb UV-sugárzást enged át.
Az SPF elsősorban két alapelv alapján működik:
- Az első a kémia, amikor a fényvédőben olyan anyag van, amely képes elnyelni az UV-sugarakat, és megakadályozza, hogy azok behatoljanak a bőrbe.
- A második, egy fizikai akadály képzése, leggyakrabban ásványi anyagokkal, például cink-oxiddal vagy titán-dioxiddal.

Fontos azonban az is, hogy megfelelő fényvédő faktorú naptejet használjunk. Ideális esetben a fényvédő krémet már 20 perccel a napozás előtt fel kell kenni. Ne feledkezzönk meg az arcbőrről, a fülekről, a nyakról és más, gyakran figyelmen kívül hagyott helyekről sem. Körülbelül egy óra elteltével érdemes újra bekenni.
A naptej úszás közben lemosódik, és még a vízállóság ellenére legjobb, ha úszás után újra bekenjük magunkat. A naptej mellett érdemes napszemüveggel és fejfedővel, például sapkával is védekezni.
Az ebédidőben történő napozás a a legveszélyesebb és jobb, ha kerüljük. A földet elérő napfény ilyenkor a legintenzívebb, mivel a légkör vékonyabb rétegén halad át. Rossz az elnyelődés és elolszlik.
Mi segít a leégés ellen?
Ha még így sem sikerült elkerülni a napégést, van segítség. Ezek a módszerek nem fogják visszafordítani a sejtszinten bekövetkezett károsodást, de enyhítik a tüneteket és felgyorsítják a gyógyulást.
- A legkézenfekvőbb mód az, hogy borogatással vagy hideg fürdővel lehűtjük az égett bőrt.
- Ajánlatos továbbá sok folyadékot inni, mivel a bőr rendkívül dehidratált.
- A megfelelő mennyiségű alvásról sem szabad megfeledkezni. Ez csökkenti a kortizolszintet, és ezáltal javítja a sérült bőr regenerálódását.
- Az égési sérülések, amelyek tipikus gyulladásos folyamatok enyhíthetők nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatával is, mint például az ibuprofen.
- Panthenolt tartalmazó napozás utáni krém, amely szintén gyulladáscsökkentő hatású, szintén segíthet a bőr rehidratálásában.[6]

Aloe verát tartalmazó géleknek és krémeknek szintén hűsítő hatásuk van. Bár a napégésre gyakorolt hatásuk tudományosan nem igazolt, segítenek a száraz bőr hidratálásában.
Normális esetben az égés 3-5 nap alatt gyógyul meg, az intenzitástól függően. A gyógyulási folyamat alatt nem ajánlott az égett bőrt a napsütésnek kitenni. Szélsőséges esetekben, amikor a másodfokú égés felhólyagosodik, a gyógyulási folyamat akár két hétig is eltarthat.
Mi a tanulság
Mi a legjobb a leégés ellen? Elkerülni. A fájdalmas gyulladásos reakció az, ami látható és érezhető is. De bizony hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a bőr felszíne alatt kiterjedt sérülések keletkeznek, amelyek sokkal komolyabb kockázatot jelentenek, mint a néhány napig tartó fájdalom. Mind a közvetlen, mind a közvetett DNS-károsodás a bőrrák fokozott kockázatához vezet, még leégés nélkül is. Ezért mindig fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő védelemről napozás közben. Előnye nem csak az, hogy csökken a leégés és a bőrrák kockázata, hanem a a bőr öregedésének lassulása is.
Hogyan védekezzünk a leégés ellen? Ha tetszett ez a cikk, kérünk oszd meg családoddal és ismerőseiddel a közösségi médiában.
[1] Brenner, M. and V.J. Hearing – The protective role of melanin against UV damage in human skin. – https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1751-1097.2007.00226.x
[2] Dai, T., et al. – Ultraviolet C irradiation: an alternative antimicrobial approach to localized infections? – https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1586/eri.11.166
[3] Tang, X., et al. – Current insights and future perspectives of ultraviolet radiation (UV) exposure: Friends and foes to the skin and beyond the skin – https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412024001211?via%3Dihub
[4] Bernerd, F., et al. – The Damaging Effects of Long UVA (UVA1) Rays: A Major Challenge to Preserve Skin Health and Integrity. – https://www.mdpi.com/1422-0067/23/15/8243
[5] Ansary, T.M., et al. – Inflammatory Molecules Associated with Ultraviolet Radiation-Mediated Skin Aging. – https://www.mdpi.com/1422-0067/22/8/3974
[6] Camargo, F.B., Jr., L.R. Gaspar, and P.M. Maia Campos – Skin moisturizing effects of panthenol-based formulations. – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21982351/
Komment hozzáadása