Tartalomjegyzék
Azt mondják, hogy az évtizedek alatt felszedett plusz kilókat nem lehet néhány hét alatt leadni, szóval ne veszítsd el a lelkesedésed, ha lassan haladsz. Az igazság azonban az, hogy a tárolt zsírt a termodinamika szabályozza, és elvileg, ha kevesebb kalóriát kezdünk el fogyasztani, mint amennyit felhasználunk, akkor fogyni fogunk. Az állandó hormonális változások és az anyagcsere szabályozása ellenére végeredményben főleg az számít, hogy mennyi kalóriát viszünk be és mennyit égetünk el.
Így elméletileg, de gyakorlatilag is lehetséges, hogy nagyon rövid idő alatt sok felesleges zsírt veszítsünk. Az emberi szervezetet életben tartó mechanizmusok azonban úgynevezett jojó-effektust idézhetnek elő. Minden egyes kilót, amit leadtál, nagyon gyorsan visszahízhatsz. Miért van ez, és hogyan kerülhetjük el? Ez a cikkünk témája.
Mi a zsír?
Kémiai szempontból a zsírsavak triacilglicerolok, azaz glicerinmolekulához kötött zsírsavak, amelyek a zsírsejtekben – az adipocitákban – találhatók. Ezek a sejtek gyakorlatilag a testben mindenhol előfordulnak. Elhelyezkedésük alapján a zsír felosztható bőr alatti és zsigeri zsírsejtekre. [1]
- A bőr alattit első pillantásra láthatod, és ha szeretnél megszabadulni a zsírtól, akkor ettől próbálsz meg először.
- A zsigeri zsír a szervek körül található. Feladata a szervek mechanikai védelme, valamint az anyagcsere és a hormonszint szabályozása. Emellett az immunrendszer szabályozásában részt vevő anyagok forrása is.
A zsírszövetet a hőtermelő képessége (termogenezis) szerint is osztályozhatjuk. A leggyakoribb zsírszövet fehér színű, és energiatárolóként funkcionál. A fehér zsírszövet zsírsejtjei nem tartalmaznak nagyszámú mitokondriumot, így az energia elégetése nem ott történik. Gyakorlatilag teljes egészében egy nagy zsírtartalékkal – vakuólummal – vannak kitöltve.
A barna zsírszövet viszont energiát használ fel és a hőtermelésért felelős minden emlős esetében. E szövet sejtjei energetikailag aktívabbak, mint a fehér zsírszövet sejtjei, és nagyszámú mitokondriumot tartalmaznak, amelyek anyagcseréje nagy mennyiségű energiát fogyaszt a hőtermeléshez. A fehér zsírszövettel ellentétben több kisebb zsírtartalmú vakuólummal rendelkeznek. [2]
Hogyan hízik a test?
Amikor több kalóriát viszel be, mint amennyit fel tudsz használni, valaminek történnie kell a felesleges energiával. Az energia nem tűnik el csak úgy, ezért zsírként raktározódik el a zsírsejtekben.
A zsírsejtek száma különösen gyermek- és serdülőkorban növekszik. Később, felnőttkorban a zsírsejtek száma állandó marad, és csak súlygyarapodással vagy fogyással változik. Ez akkor történik, amikor már nem tudnak tovább növekedni, és új sejtek létrehozására van szükség.
- A zsírsejtek túlzott zsírraktározás miatti megnagyobbodását hipertrófiának nevezzük, hasonlóan az izmokhoz.
- Az új zsírsejtek képződését hiperpláziának nevezzük.
- A zsírsejtek hipertrófiája a zsigeri zsírszövetre jellemző és nagymértékben befolyásolja a funkciójukat. A hipertrófiás zsírsejtek számos gyulladáskeltő anyag forrásai.
- A hiperplázia, azaz az új, kisebb zsírsejtek képződése jellemzően a bőr alatti zsírszövetben zajlik, és a hipertrófiával ellentétben nem olyan veszélyes a szervezetre. [1]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
Mi történik, amikor fogysz, és miért hízod vissza a leadott kilókat?
Az emberi szervezet számos mechanizmussal rendelkezik a zsírraktárak és a táplálékfelvétel szabályozására:
1. Zsírsejtek száma és mérete
A túlsúlyos és elhízott emberek zsírsejtjeinek száma tehát magasabb, mint az egészséges testsúlyúaké. Szélsőségesebb esetekben az elhízott embereknek akár kétszer annyi zsírsejtjük is lehet. Ha lefogynak, ez a szám nem változik. Ami változik, az a zsírsejtek mérete, amelyek „leereszkednek”, mint a lufi, és arra várnak, hogy újra „felfújódjanak”. A szervezet tehát emlékszik arra, hogy hány zsírsejtje volt, amíg el volt hízva. Fogyás után ezek a sejtek természetesen megpróbálják feltölteni a zsírraktáraikat. [3]
2. Epigenetikai memória
A zsírsejtek száma mellett a szervezetnek epigenetikai memóriája is van. Más szóval, a túlsúly és az elhízás megváltoztatja a zsírsejtek génszabályozását. Azok az adipociták, amelyek egykor tele voltak zsírral, és az elhízás miatt károsodott a működésük, emlékeznek erre az állapotra. A normális testsúly nem normális az epigenetikailag módosított adipociták számára, és nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy visszaszerezzék az elveszített zsírt. A súlyvesztés után a zsírsejtek nagyobb glükózfelvételi sebességet mutatnak, ami gyorsabb hízáshoz vezet. [4]
3. Leptin és ghrelin
Természetesen a súlygyarapodás nem az ételek zsírrá való varázslatos átalakulásával történik, hanem az befolyásolja, hogy mennyi kalóriát fogyasztasz. Az, hogy fogyni vagy hízni fogsz, attól függ, hogy mennyi ételt teszel a tányérodra. Ez hatással van az agyra, amely nagyon jó rálátással rendelkezik a zsírraktáraidra. Ezért főleg a leptin nevű hormon a felelős.
A leptin, más néven a jóllakottság hormon azt jelzi az agynak, hogy mennyi zsír van a szervezetben. A rendszer nagyon egyszerűen működik – minél több zsírszöveted van, annál több leptin termelődik a zsírsejtekben, és ez tudatja az agyaddal, hogy elegendő zsírraktárad van. Ha véletlenül fogysz, a leptintermelés csökken, és az agy azt a jelzést kapja, hogy elkezdted kimeríteni a zsírraktáraidat. Az egész leptin-rendszer arra hivatott, hogy életben tartson. [5]
Az agy azonban nem tudja pontosan, hogy mekkora a zsírraktárad, és megszokhatta, hogy több zsírszöveted van. Ha valaki hosszú ideig 10 kg túlsúllyal rendelkezik, akkor ez az állapot normális lesz az agy számára. Minden, ami ennél kisebb túlsúly alatt van, azt az agy életveszélyesnek értékeli. Más szóval, ha egy túlsúlyos ember lefogy, az agy elkezdi arra kényszeríteni, hogy többet egyen és kevesebbet mozogjon. [5]
Az elhízás szélsőséges eseteiben leptinrezisztencia lép fel. Az agy már nem tud megfelelően reagálni a zsírszövetből érkező jelzésekre, és így nincs rálátása a raktárak állapotára. Az eredmény a kontrollálatlan túlevés. [6] A leptinszintet az alvás is befolyásolja. Ha keveset alszol, a leptinszint alacsonyabb lesz, ami azt üzeni az agynak, hogy többet kellene enned. Ugyanakkor a ghrelin szintje, amely az éhségérzetet jelző hormon, magasabb lesz. Az alváshiány tehát túlevéshez vezet. [7]
A ghrelin (az éhséghormon), amely jelzi, hogy éhesek vagyunk, a túlsúlyos vagy elhízott embereknél természetes módon elnyomott (más szabályozó funkciója van). Alacsonyabb szintje ellenére a részleges leptinrezisztencia és a dopamin ereje az, ami a túlsúlyos és elhízott embereket evésre készteti. Ezzel szemben a fogyás során a ghrelin szintje megemelkedik, ami nagyban megnehezítheti az egész fogyókúrás folyamatot. [8]
Hogyan használja fel a szervezet a zsírt, és hogyan szabadul meg tőle?
Ha a szervezet nem kap elég energiát a táplálékból, a zsírraktárakhoz nyúl. A zsírsejtekben lévő triacilglicerolokat a lipolízis során zsírsavakra bontja, amelyeket a mitokondriumok energiatermelésre használnak fel. Ez az energiatermelés a zsírsavak béta-oxidációjának köszönhető, amelynek során a hosszú láncú zsírsav egy része „leválik”, és acetil-CoA molekulát képez, amely ezután belép a Krebs-ciklusba.
Ennek a folyamatnak köszönhetően a szervezet felhasználja a zsírokat. Végső melléktermékként víz és CO2 képződik. Elméletileg a fogyás során a zsír vízgőz és CO2 formájában kerül kilégzésre. A víz egy kis részét a vesék választják ki, valamint izzadással ürül ki. Ezért nyilvánvaló, hogy a futópadon való izzadás nem jelenti azt, hogy fogyunk is. Csak azt jelenti, hogy a szervezetnek hatékonyan kell hűtenie magát. A zsír nagy része légzéssel tűnik el a szervezetből.
Van értelme megpróbálni fogyni?
Az egyszerű válasz az, hogy igen. A túlsúly és az elhízás több mint 200 krónikus betegség fokozott kockázatával jár. Bár a fenntartható fogyás kihívást jelentő folyamat, amellyel a szervezet aktívan küzd, fontos az egészséges testsúly fenntartása. A fogyást fontos, hogy megfelelő fizikai aktivitás és változatos étrend kísérje, mivel ezek a zsírszövet csökkentése mellett hosszú távon hozzájárulnak a testi és lelki egészség javulásához.
Összegzés
A fogyás egy komplikált folyamat, amelynek során a szervezetnek fel kell használnia a zsírszövetben tárolt energiát. A szervezet azonban a túlélésre koncentrál, ezért szigorúan őrzi a zsírraktárait. Azok a mechanizmusok, amelyekkel ezt teszi, megnehezítik a fogyást, és arra kényszerítenek bennünket, hogy többet együnk. A jojó-effektus és a visszahízás elkerülése érdekében fontos, hogy hosszú távon fenntartsuk a kalóriadeficitet, és ne várjunk csodákat nagyon rövid időn belül. A szervezet emlékszik arra, hogy mennyi zsírral rendelkezett, és hosszú időbe telik, amíg hozzászokik az új normához.
[1] Horwitz A, Birk R. Adipose Tissue Hyperplasia and Hypertrophy in Common and Syndromic Obesity-The Case of BBS Obesity - doi: 10.3390/nu15153445
[2] Harms, M., Seale, P. Brown and beige fat: development, function and therapeutic potential- https://doi.org/10.1038/nm.3361
[3] Spalding KL, Arner E, Westermark PO, Bernard S, Buchholz BA, Bergmann O, Blomqvist L, Hoffstedt J, Näslund E, Britton T, Concha H, Hassan M, Rydén M, Frisén J, Arner P. Dynamics of fat cell turnover in humans. Nature. - 10.1038/nature06902
[4] Hinte, L.C., Castellano-Castillo, D., Ghosh, A. et al. Adipose tissue retains an epigenetic memory of obesity after weight loss - https://doi.org/10.1038/s41586-024-08165-7
[5] Mendoza-Herrera K, Florio AA, Moore M, Marrero A, Tamez M, Bhupathiraju SN, Mattei J. The Leptin System and Diet: A Mini Review of the Current Evidence - doi: 10.3389/fendo.2021.749050
[6] Martin SS, Qasim A, Reilly MP. Leptin resistance: a possible interface of inflammation and metabolism in obesity-related cardiovascular disease - doi: 10.1016/j.jacc.2008.05.060
[7] Taheri, Shahrad; Lin, Ling; Austin, Diane; Young, Terry; Mignot, Emmanuel . (2004). Short Sleep Duration Is Associated with Reduced Leptin, Elevated Ghrelin, and Increased Body Mass Index - doi:10.1371/journal.pmed.0010062
[8] Makris MC, Alexandrou A, Papatsoutsos EG, Malietzis G, Tsilimigras DI, Guerron AD, Moris D. Ghrelin and Obesity: Identifying Gaps and Dispelling Myths-doi: 10.21873/invivo.11168
Komment hozzáadása