Tartalomjegyzék
Az egyre növekvő játékipar ma már milliós közönségnek örvend világszerte. Akár szórakozásból játszol, akár profi szinten űzöd az e-sportokat, a videojátékok nagyszerű kikapcsolódást és különféle felejthetetlen élményeket nyújtanak a virtuális világokban. Ugyanakkor lehet, hogy a környezeted részéről gyakori előítéletekkel kell szembenézned, hiszen sokan időpocsékolásnak tartják a videojátékokat. Vagy olyasvalaminek, ami senkinek sem válhat a hasznára. Ez azonban csak egy nézet, és többnyire azoktól származik, akik nem tudják, hogyan kell a videojátékokat játszani, vagy akik legutoljára egy régi vietnami konzolon játszottak Super Marióval húsz évvel ezelőtt. Azóta a játékvilág hatalmasat lépett előre, és többet kínál, mint valaha. Nem csak szórakozás, de akár jövedelemforrás is lehet, ráadásul különféle más előnyöket is nyújthat.
Ebben a cikkben a videojátékok előnyeit a következő területeken ismerheted meg:
Ezeket az előnyöket különböző tanulmányok formájában tudományos véleményekkel is alá tudjuk támasztani. Dőlj hát hátra, helyezd magad kényelembe, nyomd meg a START gombot, és hagyd, hogy magával ragadjon ez a játékos cikk.
Milyen szinten kezdődik és hol ér véget az egészséges játék?
Mielőtt belevágnánk ebbe a témába, el kell mondani, hogy nem minden videojáték egyforma. Nem minden számítógép vagy konzol előtt töltött játékalkalom hoz olyan előnyöket, amelyek nélkül ne lehetne élni. Inkább az a kérdés, hogy egy játék feltölt vagy lemerít, ez pedig magától a játékos egyéni hozzáállásától függ. Ez lehet egészséges vagy egészségtelen, amikor a játék az élet más területeinek elhanyagolásához vezet. Ha a játékos képletesen szólva a gamepad rossz végét fogja meg, könnyen a játékfüggőség csapdájába eshet. Ilyenkor elhanyagolja a kötelességeit, megfeledkezik más hobbijairól, vagy problémái adódnak az iskolában vagy a munkahelyén, amelyek forrása a túl sok játékkal töltött idő. Csak arra tudnak gondolni, hogy mikor győzik le végre a kemény főgonoszt, mikor érik el a 20. szintet, mikor gyűjtenek elég tapasztalati pontot, mikor jutnak el a következő mentési helyhez, vagy mikor szerzik meg az álomfegyvert, amellyel minden virtuális csatát uralhatnak. [1]
Ebben a cikkben a játék előnyeire összpontosítunk, amelyek az egészséges megközelítésből fakadnak. Az egészséges megközelítéssel ahelyett, hogy állandóan találatok érnének, érdekes zsákmányra is lelhetsz, vagy extra manát gyűjthetsz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a játék csak egy dolog a sok közül az életedben, így rengeteg időd marad más dolgokra is. Így a játék egy pozitív szokás lehet, amely nem befolyásolja negatívan az egészségedet, a magánéletedet vagy a munkádat. [2]
A játéknak akár edukációs jellege is lehet. Létezik a videojátékok kínálatának egy speciális szegmense, amelyet például diákok vagy bizonyos szakmákban dolgozók, például rendőrök, orvosok vagy tűzoltók használnak. Ezeknek a játékoknak az a szerepe, hogy interaktív módon tanítsanak meg a játékosoknak bizonyos dolgokat. Jó példa erre az autóvezetés szimulátor egy autósiskolában. Ez gyakorlatilag megadja a jogosítványra készülőknek az első, legalapvetőbb vezetési élményt, mielőtt valódi autóba ülnének. Az oktatójátékok közé tartozik a népszerű Duolingo alkalmazás is, amelyet különböző nyelvek, például angol, olasz vagy francia nyelvek tanulására terveztek. A gyerekek esetében például a Dragon Box népszerű, amely szórakoztató módon meríti el őket a geometria világában. [3]
- Ha érdekel, hogyan nézhet ki a videojáték játszása komolyabb szinten, olvasd el a következő cikkünket: Mi az az e-sport és hogyan néz ki a virtuális sportolók világa?
- Ha jobban érdekel a téma, hogy hogyan lehet megközelíteni a játszást, ne hagyd ki a következő cikkünket: A gaming előnyei és árnyoldalai: mi a különbség egy hobbijátékos és egy e-sportoló között?
A videojátékok előnyei
Találhatsz azonban még sok más oktatójátékot, amelyek különböző dolgokra fókuszálnak. Ilyenek például azok, amelyeket a pilóták használnak rendszeresen. De nem csak repülésszimulátorokról van szó, hanem más kereskedelmi játékokról is, amelyeket rendszeresen játszva javulnak a reflexeink és különféle egyéb előnyöket is biztosítanak. Ezeket az alábbiakban tárgyaljuk.
1. Megnövekedett szürkeállomány térfogat
A szélesebb közönség gyakran igazságtalanul úgy gondol a játékosokra, mint ügyetlen, zsíros hajú, szemüveges, pattanásos arcú stréberekre. Ezért is örült különösen a játékosközösség egy 2015-ben a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmánynak. A Kínai Elektronikai Tudományok és Technológia Egyetemének, valamint a Sydney-i Macquarie Egyetemnek a kutatói mágneses rezonanciás képalkotással (MRI) vizsgálták a játékosokat. Konkrétan 27 olyan profi e-sportoló agyát elemezték, akik sikeresen teljesítettek a League of Legends vagy a DOTA2 bajnokságokon.
A kutatók összehasonlították ezeket a felvételeket alkalmi játékosok – azaz szabadidős céllal játszók – agyi aktivitásával. Az eredmény alapján a rendszeres, professzionális szintű versenyszerű játék növeli a szürkeállomány mennyiségét az agyban. A szürkeállomány felelős az izmok irányításáért, az érzékszervi érzékelésért, az intelligenciáért, a tervezésért, az érzelmekért, a döntéshozatalért és más kognitív funkciókért. [4] [20]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
2. Jobb érzékszervi-motoros készségek
Az érzékszervi-motoros készségeket akkor használjuk, amikor a látásunk és a motoros készségeink közötti koordinációra van szükség. Tipikus példa erre a kerékpározás vagy az írás. Az érzékszervi-motoros készségek befolyásolják az izomtónust és azt a képességet is, hogy hogyan érzékeljük a testünket a térben lévő más tárgyakhoz viszonyítva. Az érzékszervi-motoros készségek javulása egy adott területen az alapszintről a szakértői szintre emelhet bennünket. Azt is tükrözi, hogy mennyire hatékonyan tudunk bizonyos feladatokat elvégezni, talán még anélkül is, hogy sokáig gondolkodnunk kellene rajtuk.
Nos, az egyik olyan dolog, amely támogathatja a szenzomotoros készségeket, a videojáték. Különösen az olyan akciójátékok, mint a Call of Duty vagy a Counter-Strike. A Torontói Egyetem pszichológusai által vezetett egyik kutatás két játékoscsoportot követett. Az első hat hónapon keresztül játszott belső nézetű lövöldözős játékokat, minden nap legalább 2 órán át. A második csoport olyan emberekből állt, akik nem, vagy csak nagyon ritkán játszanak videojátékokat.
A kutatás résztvevőinek azt az utasítást adták, hogy tartsanak egy kis zöld kurzort egy fehér négyzet közepén, amely ismétlődően mozog a képernyőn. Ez a feladat jó koordinációt igényelt a látás és a kézmozgás között. A vizsgálat végére a játékosok jobb eredményeket értek el, és lényegesen pontosabban tudták a kurzort a célterületen belül tartani. [5]
3. Manuális készségek fejlesztése a finommotorikus készségeken keresztül
A legtöbb játékot joystickkal, billentyűzettel vagy egérrel lehet irányítani. A játékosok fokozatosan megtanulják a műveletek sorrendjét és azt, hogy mikor kell megnyomni bizonyos billentyűket. Ez a tevékenység bizonyítottan jótékonyan hat a kézügyességre. Egy 2007-es tanulmányban olyan fiatal, pályakezdő sebészeket hasonlítottak össze, akik rendszeresen vagy hetente legalább 3 órát játszottak videojátékokkal, valamint olyanokat, akik nem szoktak játszani, azaz a „noob” kollégáikkal.
A két csoportot laparoszkópos műtét és varratszedés terén értékelték ki. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a sebészek, akik hetente legalább 3 órát játszottak, 37%-kal kevesebb hibát vétettek, és 27%-kal gyorsabbak voltak a beavatkozásokban. A rendszeresen játszók esetében az eredmények még jobbak voltak: 47%-kal kevesebb hibát követtek el, és 39%-kal gyorsabbak voltak.
A videojátékok érdekes és praktikus eszközként segíthetik a laparoszkópos sebészeti készségek fejlesztését. A finommotoros készségek vagy a kézügyesség támogatása más szakmákban is értékelhető, például az autószerelők, fodrászok, szabók és egyéb foglalkozások körében. A mindennapi életben is jól jöhet, amikor be kell fűznöd a tűbe a cérnát, össze kell raknod a kis LEGO-darabokat, egy kis mobil képernyőjén játszol játékokat gamepad használata nélkül, vagy egy minimalista nyakláncot kell magadra vagy a párodra feltenned. [6]
4. Jobb kontrasztérzékenység
A modern 3D-s játékok gyakran megkövetelik a környezetben való jó tájékozódást, ami fokozatosan fejlesztheti a játékosok térérzékelését a való életben. Ezt az állítást támasztja alá a Rochester Egyetem tanulmánya, amely azt állítja, hogy a belső nézetű lövöldözős játékok javítják a játékosok térlátását a való világban. A játékosok jobb kontrasztérzékenységet is mutatnak, ami meghatározza, hogy az ember mennyire jól lát. A kutatás résztvevőit két csoportra osztották.
Az első csoport az Unreal Tournament 2004-gyel és a Call of Duty 2-vel játszott, míg a második csoport a The Simsnek szentelte az idejét. Az önkéntesek 9 héten keresztül játszottak 50 órán át. A végén kiderült, hogy az akciójátékosok 43%-kal jobban meg tudták különböztetni a szürke finom árnyalatait. A The Sims esetében a kutatás résztvevői nem mutattak javulást. Annak ellenére, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy a játékok rontják a látást, ez a tevékenység nem feltétlenül kell, hogy káros legyen, és előnyei is vannak. Ha te magad is szeretnél hasonló tesztet végezni, akkor te is kipróbálhatod.
5. A fizikai állóképesség fejlesztése
Lehet, hogy ezen a ponton felhúztad a szemöldöködet. Elvégre, ha a játékosok a kanapén elterülve vagy a számítógép fölé görnyedve játszanak, hogyan támogathatja ez a fittséget? Ebben az esetben a videojátékok egy speciális, aktív műfajára gondolunk, amely kamerakövetéssel vagy VR-felszereléssel jár. Az ilyen típusú játék előnye, hogy nem igazán lehet közben leülni, és az egész test mozgásával jár.
Egy másik előnye a széles körű elérhetőség. Játszhatsz velük PC-n, konzolokon, vagy akár önálló VR-headseteken is, mint az Oculus Quest. Játékok széles skálája közül választhatsz, beleértve a harci, szimulátoros, sport- vagy ritmusjátékokat. A modern VR-innovációknak tehát nem feltétlenül kell a sport műfajába esniük ahhoz, hogy mozgásra bírjanak.
Remek példa erre a PlayStation VR2-n játszható „Horizon Call of the Mountain” című akció-kalandjáték, ahol a hegymászás az élmény központi része, a saját kezedet használva. Ennek köszönhetően rengeteg mozgásban és nyújtásban lehet részed, miközben a gyönyörű hegyi kilátásra, a történetre és az izgalmas akcióra koncentrálhatsz a gépek uralta poszt-apokaliptikus világban. Az aktív játéknak még az idősek számára is jelentősége lehet, akik gyakran a legkevesebb fizikai aktivitást végzik az összes korosztály közül.
Egy 2020-as szakirodalmi áttekintés azt mutatta, hogy az aktív videojátékok javíthatják a serdülők mozgásképességét és aktivitási szintjét. Bizonyos esetekben még hatékonyabbak is lehetnek, mint a hagyományos módszerek, például a „állj fel, és sétálj egy kicsit”. Az aktív játék során a figyelem más tényezőkre irányul, a mozgás pedig részben tudattalanná válik, így az idő is gyorsabban telik. [8]
6. Mentális egészség támogatása
A játékok remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a mindennapi feladatoktól elszakadva kikapcsolódjunk, és szórakozva pihenjünk a virtuális világban. Emellett lehetőséget adnak arra is, hogy feldolgozd a nap történéseit, vagy feltöltsd az „életerőcsíkodat” egy nehéz iskolai vagy munkanap után. Ennek köszönhetően a videojátékok jelentős potenciállal bírnak a mentális jóllét forrásaként – ezt a megállapítást egy a JMIR Serious Games folyóiratban megjelent 2021-es kutatás is alátámasztja.
Ez a kutatás a kereskedelmi videojátékok depresszióra, szorongásra és más mentális egészségügyi problémákra gyakorolt hatását vizsgálta. Kimutatta, hogy a játék jótékonyan hathat a mentális egészség előmozdítására, különösen azok számára, akik – talán a költségkorlátok miatt – nem férnek hozzá más kezelési formákhoz. A tanulmány azt is sugallta, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható videojátékok hatékonyan csökkentik a depresszió tüneteit, beleértve az öröm elvesztését a különféle tevékenységek végzése közben. Emellett az olyan videojátékok, mint a Minecraft vagy az Animal Crossing: New Horizons megkönnyítik a társas kapcsolatok létesítését és csökkentik a magányosság érzését. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a videojátékok nem helyettesíthetik a hagyományos terápiát, és inkább a mentális egészséget támogató alternatív kiegészítőnek tekinthetők. [9]
A kihívásokkal teli életszakaszokkal való megbirkózást az adaptogének is segíthetik, amelyekről az Adaptogének: természetes eredetű anyagok, amelyek segítenek a stresszkezelésben című cikkünkben tudhatsz meg többet.
7. Pozitív hatás a kognitív funkciókra
A videojátékok másik jó tulajdonsága a kognitív funkciókra gyakorolt pozitív hatásuk is lehet. Ezek azok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ilyen például a figyelem, a döntéshozás vagy a problémamegoldás képessége, a gondolkodás, a memória vagy a nyelvhasználat. A kognitív funkciókkal és a videojátékokkal kapcsolatban számos különböző tanulmány áll rendelkezésünkre, amelyek alátámasztják a pozitív hatást, és azt állapították meg, hogy [10 – 14]:
- A modern 3D-s játékok javíthatják a térbeli memóriát
- Az akciójátékok csökkenthetik a reakcióidőt a pontosság veszélyeztetése nélkül
- A belső nézetű lövöldözős játékok javíthatják a mentális rugalmasságot, ami segíti a változásokhoz való alkalmazkodást, a multitaskingot és a feladatok közötti hatékonyabb váltást
- A gyors tempójú akciójátékok fokozhatják a vizuális feldolgozási képességet, lehetővé téve a fontos információk jobb azonosítását, miközben figyelmen kívül hagyják a lényegtelen zavaró tényezőket
- Az akciójátékok javíthatják a figyelem vizuális és auditív fókuszának rugalmas áthelyezésének képességét, ami olyan tevékenységek során lehet előnyös, mint az olvasás vagy az információfeldolgozás
Ezek az eredmények megkérdőjelezik a főgonosz sztereotípiát, amely azt sugallja, hogy csak ügyetlen, vastag szemüveges és zsíros hajú stréberek játszanak. A valóságban a leghíresebb játékosok között olyan személyek vannak, mint a Superman-színész Henry Cavill, az olimpiai úszó Michael Phelps, a 007-es ügynök Daniel Craig, a tapasztalt hollywoodi színész Samuel L. Jackson vagy maga Marvel Kapitány, Brie Larson. Közülük senki sem illik ebbe a sztereotip profilba. [17]
8. Jobb reakcióidő
A reakcióidő kulcsfontosságú a különböző mindennapi helyzetekben. Lehetővé teszi számunkra, hogy megfelelően reagáljunk, például fékezzünk, amikor hirtelen egy gyalogos jelenik meg az autónk előtt. Akkor is értékes, amikor egy állásinterjúra készülünk, ahol gyors és határozott válaszokat várnak tőlünk el. A jobb reakcióidővel rendelkező emberek előnyt élveznek – akár egy gyorsan mozgó szúnyog lecsapásakor, akár egy leeső pohár megmentésénél az utolsó pillanatban.
A jó hír az, hogy ez a képesség edzhető, és az olyan akciódús játékok, mint a Call of Duty, God of War, GTA, Halo vagy DOOM segíthetnek ebben. Ezek a játékok tele vannak dinamikus jelenetekkel és forgatókönyvekkel, amelyek megkövetelik a játékosoktól, hogy sokkal gyorsabban reagáljanak, mint a mindennapi tevékenységek során általában. Ennek eredményeként ezt a készséget a játékon kívül is fejleszthetik és tökéletesíthetik. Egy 80 tanulmányból álló metaanalízis, amely a játékosok és a nem játékosok reakcióidejét hasonlította össze különböző körülmények között, kimutatta, hogy a számítógépes játékosok átlagosan 12%-kal gyorsabban és pontosabban tudnak reagálni, mint azok, akik nem játszanak.
9. Problémamegoldó képesség
A videojátékok másik szuperereje a fejlettebb kreativitás és problémamegoldó készség. Ez olyan alapvető dolog a videojátékokban, hogy talán tudományos tanulmányokra sincs szükség a bizonyításához. Azon az elképzelésen alapul, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Ha valaha egyszer is hosszabb ideig játszottál egy adott játékkal, akkor tudod, hogy azzal fokozatosan egyre jobb leszel benne. Ugyanez az elv érvényes, ha a hardcore „soulslike” játékok rajongója vagy, ahol a kemény főgonoszok legyőzése a cél. Biztos vagyok benne, hogy számos olyan helyzetre emlékszel, amikor stratégiát kellett kidolgoznod és újragondolnod a módszereidet, mindezt a kihívást jelentő akadály leküzdésére törekedve, de végül aztán mégis megjelent a GAME OVER felirat a képernyőn.
Az ilyen kihívások azonban nem riasztanak el egy tapasztalt játékost. Ehelyett tanul a hibáiból, különböző stratégiákat próbál ki, és új taktikákat dolgoz ki, amíg sikeresen le nem győzi az akadályt, amely a következő szintre való továbbjutás útjában áll. A ma elérhető játékok választéka óriási, a modern videojátékok pedig egyre összetettebbek. Már nem csak olyan játékokról van szó, mint a Tetris vagy a Super Mario. A mai játékok megkövetelik a játékosoktól, hogy fokozatosan elsajátítsák a játékmechanikát, tanuljanak, és a győzelemhez vezető képességek szélesebb skáláját sajátítsák el. Ezeket az állításokat a Dél-Karolinai Egyetem kutatói is alátámasztják, akik megállapították, hogy a játékok stimulálják azt, ahogyan a játékosok érzékelik és feldolgozzák az őket körülvevő világot. Azáltal, hogy a játékosok hozzászoktak a virtuális világokban a különböző problémák megoldásához, nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a játékban kifejlesztett készségeket és stratégiákat a valós élethelyzetekben. [16]
10. Szocializáció és csapatmunka fejlesztése
A társadalom gyakran előítéleteket táplál a játékosokkal szemben, olyan embereknek tartva őket, akik naphosszat a számítógép vagy a konzol előtt ülnek, kevés barátjuk van, és minimális társadalmi interakcióban van részük. Bár lehet, hogy vannak olyan játékosok, akik megfelelnek ennek a sztereotípiának, a valóság más. Tudtad, hogy a videojátékok hozzájárulhatnak a szocializációhoz? Az IGI Global statisztikái szerint az emberek több mint 70%-a játszik a barátaival.
Játék közben fejhallgatón keresztül kapcsolódnak egymáshoz, és gyakran beszélgetnek. Ez a társas interakció a virtuális világon túlra is kiterjedhet, és folytatódhat a közösségi fórumokon vagy chateken. Emellett nem ritkák a különböző közösségi események és e-sport bajnokságok sem, ahol a játékosok online vagy személyesen találkoznak. Mindezek az interakciók pozitív hatással vannak a szocializációra.
A játéknak nem kell kizárólag versenyszerűnek lennie. Számos kooperatív játék van a piacon, mint például a Minecraft, a Diablo IV vagy az It Takes Two, ahol a játékosok sikere a csapatmunkán múlik. Vannak olyan többjátékos lövöldözős játékok is, mint a Call of Duty, a Battlefield vagy a Counter-Strike 2, amelyekben legalább két csapat közötti koordinációra van szükség az ellenfél legyőzéséhez. Ez a játékstílus segíthet fejleszteni a csapatban való munkavégzés képességét, amit a Brigham Young University tanulmánya is megerősít, amely 80 újonnan alakult csapatot figyelt meg. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azok, akik együtt játszottak, 20%-kal produktívabbak voltak csapatként, mint azok, akik hagyományos csapatépítő tevékenységeket alkalmaztak az együttműködés elősegítésére. [18]
Összefoglalás
A videojátékok ma már messze nem csupán gyerekkori időtöltésnek számítanak, ahol két gomb nyomogatásáról szól minden. A játékipar mára többmilliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát, és olyan videojátékokat kínál, amelyek életünk különböző területeire is pozitív hatással lehetnek. Ezt a megállapítást számos tudományos kutatás is alátámasztja, amelyek érdekes előnyökre világítanak rá – például a térlátás javulására, a mentális egészség támogatására vagy a reakcióidő csökkenésére, amit nemcsak vezetés közben lehet értékelni. Emellett a videojátékok kiváló eszközként szolgálhatnak bizonyos szakmák, például sebészek vagy pilóták képzésében is. Mindez azt mutatja, hogy a videojátékok bármely életkorban olyan tevékenységgé válhatnak, amely gazdagítja és pozitívan befolyásolja az életedet.
Ha valaki makacsul azt állítja, hogy a videojátékok játszása kizárólag gyerekeknek való vagy időpocsékolás, oszd meg vele ezt a cikket, hogy meggyőzd az ellenkezőjéről. Ne felejtsd el azt sem elárulni hozzászólásban, hogy mely játékokat szereted a legjobban.
[1] Smitha Bandari - Is Video Game Addiction Real? – https://www.webmd.com/mental-health/addiction/video-game-addiction
[2] Cam Adair - Healthy Gaming Habits for Kids, Teens and Adults – https://gamequitters.com/healthy-gaming-habits/
[3] Why your children really should play videogames – https://www.iberdrola.com/talent/benefits-video-games-learning
[4] Diankun Gong, Hui He, Dongbo Liu, Weiyi Ma, Li Dong, Cheng Luo & Dezhong Yao - Enhanced functional connectivity and increased gray matter volume of insula related to action video game playing – https://www.nature.com/articles/srep09763
[5] Davood G Gozli, Daphne Bavelier, Jay Pratt - The effect of action video game playing on sensorimotor learning: Evidence from a movement tracking task – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25318081/
[6] James C Rosser Jr, Paul J Lynch, Laurie Cuddihy, Douglas A Gentile, Jonathan Klonsky, Ronald Merrell - The impact of video games on training surgeons in the 21st century – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17309970/
[7] Action Video Games Improve Vision, New Research Shows – https://www.sciencedaily.com/releases/2009/03/090329143326.htm
[8] Wanda M. Williams, Cynthia G. Ayres - Can Active Video Games Improve Physical Activity in Adolescents? A Review of RCT – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7013707/
[9] Magdalena Kowal, Eoin Conroy, Niall Ramsbottom, Tim Smithies, Adam Toth, Mark Campbell - Gaming Your Mental Health: A Narrative Review on Mitigating Symptoms of Depression and Anxiety Using Commercial Video Games – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34132648/
[10] Gregory D. Clemenson and Craig E.L. Stark - Behavioral/Cognitive Virtual Environmental Enrichment through Video Games Improves Hippocampal-Associated Memory – https://www.jneurosci.org/content/35/49/16116
[11] Matthew W.G. Dye, C. Shawn Green, and Daphne Bavelier - Increasing Speed of Processing With Action Video Games – https://journals.sagepub.com/doi/10.1111/j.1467-8721.2009.01660.x
[12] Lorenza S. Colzato, Wery P. M. van den Wildenberg & Bernhard Hommel - Cognitive control and the COMT Val Met polymorphism: genetic modulation of videogame training and transfer to task-switching efficiency – https://link.springer.com/article/10.1007/s00426-013-0514-8
[13] C.S. Green, D. Bavelier - Action-Video-Game Experience Alters the Spatial Resolution of Vision – https://journals.sagepub.com/doi/10.1111/j.1467-9280.2007.01853.x
[14] Sandro Franceschini, Piergiorgio Trevisan, Luca Ronconi, Sara Bertoni, Susan Colmar, Kit Double, Andrea Facoetti & Simone Gori - Action video games improve reading abilities and visual-to-auditory attentional shifting in English-speaking children with dyslexia – https://www.nature.com/articles/s41598-017-05826-8
[15] The Effects of Video Games on Reaction Times – http://i-rep.emu.edu.tr:8080/xmlui/bitstream/handle/11129/5251/Aktuutku.pdf?sequence=1
[16] David Corso - A Review of Video Game Effects and Uses – https://sc.edu/about/offices_and_divisions/research/news_and_pubs/caravel/archive/2014/2014-caravel-video-games.php
[17] Mark Griffiths, Daria J. Kuss, Angelica B. Ortiz de Gortari - Videogames as Therapy: A Review of the Medical and Psychological Literature – https://www.igi-global.com/chapter/videogames-therapy-review-medical-psychological/78017
[18] Mark J. Keith - Team Video Gaming for T eam Video Gaming for Team Building: E eam Building: Effects on T ects on Team Performance – https://aisel.aisnet.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1115&context=thci
[19] HARJIT KEANU SINGH - 10 Celebrities You Didn't Know Were Gamers – https://www.thegamer.com/celebrities-that-are-gamers-list/#brie-larson-39-s-favourite-is-legend-of-zelda-breath-of-the-wild
[20] Anthony A. Mercadante; Prasanna Tadi - Neuroanatomy, Gray Matter – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK553239/
Komment hozzáadása