Liposzómális vitaminok és ásványi anyagok – eltúlzott hype vagy forradalmi felfedezés?

A liposzómás táplálékkiegészítők, elsősorban a vitaminok és az ásványi anyagok az utóbbi időben a forró témák közé tartoznak. Forradalmi felfedezés vagy csak egy újabb mesterségesen létrehozott hype? A cikkünkben bemutatjuk a liposzómák mibenlétét és hogy miben tér el az aktív anyagok ezen tárolási módja a hagyományos formáktól. Ezenkívül megtudhatod, hogy milyen eredményekre jutottak az egyes kutatások és mi a kutatók véleménye a liposzómás táplálékkiegészítőkről.

Liposzómák

A liposzómák kétrétegű, lipid alapú vezikulák, amelyek képesek magukba zárni az alacsony oldódású kis molekulákat és szállítani azokat az emberi testben. Olyan mikroszkopikus transzporterként is definiálhatjuk őket, amelybe például C-vitamint helyeztek. A liposzómának köszönhetően az „utas” eljut a kívánt „célállomásba”. De kezdjük csak szépen az elejétől. [1]

A vezikula valami olyasmi, mint egy konténer, amelyet dupla lipidréteg alkot. Célja a tartalom elkülönítése a citoplazmától vagy a sejten kívüli folyadékból álló környezettől. Különféle típusú vezikulák léteznek, amelyek folyadékokat vagy gázokat tartalmaznak. A liposzómák a vezikula egy gömb alakú típusa, amelyek egy vagy több dupla foszfolipid réteggel rendelkezhetnek. [2] [3]

Maga a liposzóma kifejezés a görög „lipos” és „soma” szavakból származik, amelyek azt jelentik, hogy „zsír” és „test”. Ahhoz, hogy ezt könnyebben el tudd képzelni, gondolj arra, hogy a liposzóma egy „zárt golyó”. A membránját az említett lipid kettősréteg alkotja, amely két szorosan egymáshoz simuló foszfolipid rétegből áll. A lipideket két rész alkotja – fej és farok, amelyek eléggé eltérnek egymástól. Míg a fej hidrofil – a farok lipofil. A fej tehát „imádja a vizet”, a farok pedig pont ellenkezőleg, „a zsírért van oda”. A lipid kettősréteg úgy keletkezik, hogy két önálló membrán összekapcsolódik a farkak egymáshoz „húzásával”. A hidrofil fejek egymástól ellenkező irányba fordulnak, a környező vizet vonzva, ezzel pedig membrán jön létre. [4] [5]

A liposzómás termékek az elmúlt évek slágereivé váltak, ám magukat a liposzómákat már valamivel régebben felfedezték. Először Alex Bangham írt róluk 1961-ban, a kutatók pedig azóta is vizsgálják, hogy hogyan lehetne a liposzómákat felhasználni. Ma már több területen is alkalmazzák, például a gének, a biomolekulák és a gyógyszerek disztribúciója területén, amely nyilvánvalóan a legismertebb mind közül. Jelentőségüket az a tény is alátámasztja, hogy ez az első nanorendszer a gyógyszerek beadására, amelyet sikeresen vezettek be klinikai használatra is. A nanotechnológia már magában egy nagyon érdekes téma, ezért egyáltalán nem szokatlan, hogy ez az átviteli rendszer több terület számára is kutatás tárgyává vált. A kutatók gyulladásgátló, gombaölő és rákellenes gének létrehozása céljából is foglalkoztak vele. Ezenkívül manapság több tudományos szférában, nemcsak a kémia és a biológia, de az elméleti fizika, a biofizika és a matematika terén is hasznos eszközök. [3] [6]

A hatóanyag-eloszlás új módjának felfedezése logikusan számos felhasználási lehetőséget nyitott meg. A cikk célja ennek a formának a bemutatása, rámutatva annak előnyeire és hátrányaira a klasszikus formához képest.

A liposzómák típusai

A liposzómák esetében fontos attribútum a méret, amely különböző lehet. Lehet egy vagy több duplarétegű membránjuk, a vezikuláik mérete pedig 0,025 μm-től (kicsi) 2,5 μm-ig (nagy) terjedhet. A liposzómákat 3 típusra oszthatjuk, amelyeket más-más gyógyszerek és célsejtek esetében használnak [3] [7]:

1. Multilameláis vezikulák (MLV)
2. Kis unilameláris vezikulák (SUV)
3. Nagy unilameláris vezikulák (LUV)

Az egyrétegű vezikulák 1 foszfolipid kettősréteggel rendelkeznek, amelyet vizes oldat vesz körül. A többrétegű vezikulák logikusan több réteggel rendelkeznek (egyik a másikban) és vízréteg választja el őket egymástól. A többrétegű liposzómák alakját úgy képzelheted el, mint egy hagymát vagy egy matrjoska babát. A liposzóma mérete, illetve szerkezete fontos, hiszen meghatározza, hogy mennyi zárt anyag található benne és milyen hosszú a felezési ideje. [3]

A méretükön és az alakjukon kívül a liposzómák a létrehozásukkor használt foszfolipideket illetőleg is eltérhetnek egymástól [8]:

1. Természetes forrásokból származó foszfolipidek
2. Módosított természetes foszfolipidek
3. Szemi-szintetikus foszfolipidek
4. Teljesen szintetikus foszfolipidek
5. Foszfolipidek „természetellenes” fejcsoportokkal

A liposzómás forma előnyei és hátrányai

A liposzómás forma egy érdekes alternatíva, amely azonban nemcsak előnyökkel, de egyúttal hátrányokkal is jár. Ennek oka például a termékek széles spektruma lehet, amelyek minősége eltérő. A könnyebb áttekinthetőség érdekében bemutatjuk azok erősségeit és gyenge pontjait [9] [10]:

A liposzómák előnyei:

• praktikus a felhasználók számára
• hasznos azok számára, akiknek gondot okoz a tabletta lenyelése
• alacsonyabb adag esetén is ugyanolyan a hatásuk
• magasabb a biológiai hasznosulásuk
• magasabb mennyiségben szívódik fel a szájban és a nyirokban
• magasabb mennyiségben szállítja a tápanyagot a sejtekbe
• képes a hidrofób és hidrofil összetevők szállítására is

A liposzómák előnyei:

• költségesebbek
• problémák merülhetnek fel a gyártás során, például nagy a részecskék mérete
• néhány termék esetében nem stabilak

Liposzómális táplálékkiegészítők

A gyógyszerek liposzómás formája a gyógyszerészet és az orvostudomány különböző ágazataiban is felhasználásra került. Az egyik ilyen a táplálékkiegészítők ágazata. A piacon vitaminok és egyéb tápanyagok széles skáláját találjuk meg liposzómás formában. De tényleg jobbak a liposzómás táplálékkiegészítők? A releváns információk legjobb forrásai a kutatások, ezért összegyűjtöttük neked néhány olyan kutatás eredményét, amelyek a táplálékkiegészítők liposzómás formájának működőképességét vizsgálták meg.

Az egyik tápanyag, amelyet teszteltek, a B12-vitamin volt, amelynek hiánya kortól függetlenül megszokott probléma az embereknél. A B12-vitamin hiányát klasszikusan izmokba beadott injekcióval szokták kezelni. A kutatás során liposzómás formában történő pótlás esetén vizsgálták a vitaminszintet. A kutatásban 53 ember vett részt, nők és férfiak egyaránt, és a kutatás körülbelül 7 hónapig tartott. A résztvevők között nem voltak 50 év feletti vegetáriánusok és napi 3-szor kaptak B12-vitamint szublingválisan (nyelv alá helyezve), miközben a napi adag 1000 μg metilkobalamin volt. Az eredmények szerint már az első héten átlagosan 54,68 %-kal, egy hónap elteltével 105,51 %-kal, 2 hónap elteltével pedig 270 %-kal nőtt a B12-vitamin szintje. A B12 liposzómás formában történő pótlása tehát egyértelműen jó. Nagy kár, hogy a kutatás során nem hasonlították össze a vitamin pótlását hagyományos “nem liposzómás” formával. Maguk a kutatók is megjegyezték, hogy érdekes lenne igazolni, hogy a liposzómás forma jobb-e a hagyományosnál. [12]

A liposzómás vitaminokon kívül más táplálékkiegészítők is léteznek, az ásványi anyagok közül például a magnézium. Egy 2018-ban végzett kutatás a magnézium biológiai hasznosulásának mértékét vizsgálta a Sucrosomial® magnesium nevezetű termék esetében. Ez egy olyan termék, amelynek magnézium-oxid összetevőjét liposzómához hasonló szerkezet védi. A kutatás két módszerből állt. Az első módszernél a magnézium felszívódását vizsgálták patkányokból izolált bél nyálkahártyájában. Minket azonban a második módszer érdekel, amelyet embereken végeztek. A résztvevőknek 4 formában adtak be 350 mg magnéziumot – Sucrosomial® magnesium, magnézium-citrát, magnézium-oxid és magnézium-biszglicinát formájában, miközben a vér, a vörösvérsejtek és a vizelet magnéziumszintjét hasonlították össze. A kutatás szerint a Sucrosomial® magnesium magasabb biohasznosulást ért el a többi formával összehasonlítva. A végszóban azt is kifejtették, hogy további kutatásokra is szükség lenne a magasabb klinikai hatékonyság elérése érdekében. Ennek ellenére mindez azt jelenti, hogy nemcsak a vitaminok, de a liposzómás magnézium ásványi anyag is hatékonyabb változat a hagyományos tablettákkal összehasonlítva. [14] [15]

A magnézium egy fontos ásványi anyag és hatóköre sokkal szélesebb, mint gondolnád. Ha szeretnél többet megtudni a magnéziumról, olvasd el a cikkünket – A magnézium valóban hatással van az egészségre és az izomtömegre?

Ezek a termékek érdekelhetnek:

A C-vitamin liposzómás formája

Egy 2016-ban végzett kutatás szerint a C-vitamin liposzómás formában érdekes lehet a sportolók számára. Ők ugyanis hajlamosabbak felső légúti megbetegedésekre, amelyet az edzés közbeni stressz okoz. A C-vitamin hatékony a tünetek enyhítésére, de nemcsak a sportolók, hanem hétköznapi emberek esetében is, amikor fizikai stressz éri őket és megfázásban szenvednek. A liposzómás forma ezért megoldás lehet a korlátokra, amelyek a tápanyagok felszívódásához és a biohasznosuláshoz köthetők. Az eredmények összegzése során a kutatók rámutattak, hogy bár létezik pár kutatás, amely a liposzómás termékek felszívódását és egészségre kifejtett hatását térképezi fel, ám egy kutatás sem összpontosított a sportteljesítményre. Biztosan érdekes lenne a C-vitamin hatását összehasonlítani különféle sportolók esetében, akik állóképességre irányuló vagy erősítő edzést végeznek. Reméljük, hogy valahol már valaki dolgozik ezen és hamarosan pozitív információkkal fog szolgálni a C-vitamin liposzómás formájának jelentőségéről. [13]

A C-vitamin kulcsfontosságú a teljes értékű egészség számára, hiszen több folyamatban is részt vesz. Szeretnél erről többet megtudni? Olvasd el a cikkünket – C-vitamin: minden, amit tudnod kell róla, amíg még nem késő.

A liposzómás „csoda” hátrányai

Ha úgy tűnt, hogy eddig túl pozitívak voltunk, akkor jól gondolod. A liposzómás forma már magában egy nagy lehetőség, de azért néha olyan felfedezésre is jutnak, amelyek nem mentesek a negatívumoktól. Ezért a tisztesség megköveteli, hogy a lehetséges hátrányokra is rámutassunk, amelyek a liposzómás termékek fogyasztásához köthetők.

Foszfolipidek a liposzómákban

Lehet, hogy emlékszel rá, hogy az egyik előző fejezetben arról írtunk, hogy az aktív összetevő kapszulázására foszfolipideket használnak, amelyek különböző forrásokból származhatnak. A lipidek lényegében zsírok, és nem mindegyik zsír hasznos a szervezet számára. A foszfolipidek zsírsavakból és foszfátokból állnak, lehetnek telítetlenek és telítettek, amelyek közül az utóbbiak nem éppen a kívánt zsírok közé tartoznak. Ez persze az adott terméktől függ. Léteznek például napraforgómagból származó foszfolipideket tartalmazó liposzómás formák, amelyek egészségesek, mert telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Ha lehet, győződj meg róla, hogy honnan származik az ezekben a termékekben lévő foszfolipid. [16]

Liposzómák eltérő minősége

A liposzómák gömb alakú vezikulák, és egyúttal emulziók is, hiszen az emulzió az olaj és a víz egyesülése. Ez azonban nem érvényes fordítva is, vagyis nem minden emulzió liposzóma. Ezért nem elég a por formájú C-vitamint lecitinnel és desztillált vízzel összekeverni, majd ultrahangot használni, hogy liposzómás C-vitamint kapjunk. A vitamin és foszfolipid tartalmú táplálékkiegészítők lehetnek emulziók, de nem biztos, hogy törvényszerűen liposzómás táplálékkiegészítők is. Ezen kívül a liposzóma mérete is fontos. A kisebb liposzómák ugyanis bizonyítottan nagyobb mértékben képesek felszívódni. Egy kutatásban ráadásul arról is írnak, hogy a liposzóma méretének 236 nm-ről 97 nm-re csökkentésével a sejtfelvétel 9-szeresére nőtt, 64 nm-re csökkentése esetén pedig 34-szeresére nőtt. A liposzómák esetében ezért állíthatjuk, hogy a méret a lényeg. [17]

A piacon folyton újabb és újabb termékek jelennek meg, amelyeket különböző gyártási folyamattal állítanak elő. A liposzómás termékek esetében is fontos megnézni a minőséget és különbséget tenni köztük. Azon gondolkodsz, hogy vegyél-e liposzómás C-vitamint? Mindenképpen kerüld a C-vitamin észtereit. A zsírban oldódó C-vitamin ezen formája közé tartozik például a cetil-aszkorbát, az aszkorbil-oleát és az aszkorbil-palmitát is. Azért válassz más formát, mert ezek a hagyományos C-vitaminnal összehasonlítva nem sok előnyt rejtenek, illetve egyáltalán nincs semmilyen előnyük. Próbálj inkább C-vitamint és foszfolipidet tartalmazó liposzómás (formed vagy pro-liposomal) táplálékkiegészítőket, például a foszfatidil-kolint választani. Ez egy olyan anyag, amely az élelmiszerekben, például a napraforgómagban, a tojásban vagy a szójában is előfordul. [18] [19]

Abban az esetben, ha nem rajongsz a GMO-ért vagy bizonyos intoleranciában szenvedsz, figyelj oda a C-vitamin-forrásra is és válaszd a GMO-tól, gluténtól, szójától és tejtermékektől mentes C-vitamint. [18]

Cikkünk célja a liposzómás gyógyszerek, azok előnyei és a hátrányai bemutatása, valamint a kutatások eredményeinek közvetítése volt. A táplálékkiegészítőkkel foglalkozó kutatásokból nincs sok, de az elérhető források alapján kijelenthetjük, hogy a liposzómás táplálékkiegészítők előnye a jobb biológiai hozzáférhetőségben rejlik. Ezért lehetséges, hogy ezen forma fogyasztásával több tápanyagot fogyasztasz, mintha klasszikus tablettákat vagy kapszulákat szednél. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy minden hagyományos táplálékkiegészítő nyugdíjba vonulhat. A liposzómás termékeknek ugyanis hátrányaik is vannak, ezért a klasszikus tabletták továbbra is népszerűek maradnak. Mindenképp érdemes lesz figyelni a jövőbeni kutatásokat ezen a területen, amelyek több terméket hozhatnak a piacra. Főleg a nehezen felszívódó tápanyagok esetében lenne nagyszerű, ha liposzómás táplálékkiegészítők formájában lennének kaphatók. Szeretnéd, ha a gyógyszerek és táplálékkiegészítők liposzómás formájáról a barátaid is tudomást szereznének? Ne habozz és támogasd a cikket egy megosztással. 

Források:

[1] Nikolay Dimov, Elisabeth Kastner, Maryam Hussain, Yvonne Perrie, Nicolas Szita – Formation and purification of tailored liposomes for drug delivery using a module-based micro continuous-flow system – https://www.nature.com/articles/s41598-017-11533-1

[2] Vesicle – https://biologydictionary.net/vesicle/

[3] Abolfazl Akbarzadeh, Rogaie Rezaei-Sadabady, Soodabeh Davaran, Sang Woo Joo, Nosratollah Zarghami, Younes Hanifehpour, Mohammad Samiei, Mohammad Kouhi, Kazem Nejati-Koshki – Liposome: classification, preparation, and applications – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3599573/

[4] Benedette Cuffari – What is a Liposome? – https://www.news-medical.net/life-sciences/What-is-a-Liposome.aspx

[5] Liposome – https://biologydictionary.net/liposome/

[6] Upendra Bulbake, Sindhu Doppalapudi, Nagavendra Kommineni, Wahid Khan – Liposomal Formulations in Clinical Use: An Updated Review – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5489929/

[7] Yolanda Smith – Liposome Uses – https://www.news-medical.net/life-sciences/Liposome-Uses.aspx

[8] Hadis Daraee, Ali Etemadi,Mohammad Kouhi, Samira Alimirzalu, Abolfazl Akbarzadeh – Application of liposomes in medicine and drug delivery – https://www.tandfonline.com/doi/full/10.3109/21691401.2014.953633

[9] Christopher W. Shade – Liposomes as Advanced Delivery Systems for Nutraceuticals – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4818067/

[10] Christopher Shade – The Secret To Effective Liposomal Delivery – https://www.naturalmedicinejournal.com/blog/secret-effective-liposomal-delivery

[11] Janelle L. Davis, Hunter L. Paris, Joseph W. Beals, Scott E. Binns, Gregory R. Giordano, Rebecca L. Scalzo, Melani M. Schweder, Emek Blair, Christopher Bell – Liposomal-encapsulated Ascorbic Acid: Influence on Vitamin C Bioavailability and Capacity to Protect Against Ischemia–Reperfusion Injury – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4915787/

[12] Ilias Katsogiannis, Nikolaos Fikioris, Christos Kontogiorgis, Theodoros Constantinides – Evaluation of liposomal B12 supplementation in a case series study – https://www.oatext.com/evaluation-of-liposomal-b12-supplementation-in-a-case-series-study.php#gsc.tab=0

[13] Matthew F Higgins, Mariasole Da Boit – Liposomal Nanotechnology – A New Frontier for Sport and Exercise Nutrition? – http://medcraveonline.com/JNMR/JNMR-04-00098.pdf

[14] Jennifer Prince – Liposomal Magnesium Is Better Absorbed than Standard Magnesium in New Study – https://www.nutritionaloutlook.com/science/liposomal-magnesium-better-absorbed-standard-magnesium-new-study

[15] E Brilli, S Khadge, A Fabiano, Y Zambito, T Williams, G Tarantino – Magnesium Bioavailability After Administration of sucrosomial® Magnesium: Results of an Ex-Vivo Study and a Comparative, Double-Blinded, Cross-Over Study in Healthy Subjects – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29630135/

[16] Don’t waste your money on these supplements! Take the liposomal form! – https://www.actinovo.com/en/blog/don-t-waste-your-money-on-these-supplements-take-the-liposomal-form

[17] Everybody’s Talking About Liposomes—Here’s What You Need to Know – https://www.quicksilverscientific.com/blog/everybodys-talking-about-liposomes-heres-what-you-need-to-know/

[18] Bogdan Popa – How to Pick the Best Liposomal Vitamin C (Plus Risks + Benefits) – https://coremedscience.com/blogs/wellness/how-to-pick-the-best-liposomal-vitamin-c

[19] PHOSPHATIDYLCHOLINE – https://www.webmd.com/vitamins/ai/ingredientmono-501/phosphatidylcholine