Tartalomjegyzék
A napozás a nyár elválaszthatatlan része. Azokban a hónapokban, amikor a nap a legjobban süt, a vízparton fürdőnadrágban eltöltött idő tökéletes kikapcsolódás. Ideális körülmények között az eredmény a gyönyörű bronzbarna szín, amely jellemzően esztétikus. Természetesen az ideális feltételek megfelelő védelmet jelentenek, például megfelelő fényvédő faktorú naptejet, és egészséges mennyiségű napozás biztosítását. A barnulás mellett élvezheted a megnövekedett D-vitamin termelés előnyeit is, ami hihetetlenül fontos az általános egészség szempontjából.
Azokban a hónapokban, amikor a napozás nem épp a legjobb ötlet, vannak akik a szoláriumot választják, amellyel rövidebb idő alatt ugyanazt az eredményt – gyönyörű barna bőr – érhetik el. De mi a különbség a napozás és a szolizás között? A téli hónapokban segíthet a szolárium a D-vitamin termelésében? Milyen kockázatokkal jár a napozás a szolárium használatával szemben? Mindezekre a kérdésekre (és még többre is) választ adunk ebben a cikkben.
Mi is az a barnaság és hogyan alakul ki?
Bár első pillantásra pusztán esztétikai jelentőségűnek tűnhet, a barnulás valójában a bőr védekező válasza a nap ultraibolya (UV) sugárzására. Ez az UV-sugárzás elsősorban UVA sugárzásból (95%) és kisebb részben UVB sugárzásból (5%) áll. A legveszélyesebb UVC-sugárzás nem éri el a Föld felszínét. [1]
Az UVA-sugárzás felelős a barnulásért, míg az UVB-sugarak leégést okoznak, ami bőrkárosodáshoz vezet. A barnulás akkor alakul ki, amikor az UV-sugárzás behatol a bőrbe, és ingerli azokat a sejteket, amelyek feladata a bőr védelme a napozás okozta esetleges károsodástól. Ezeket a sejteket melanocitáknak nevezik.
A melanociták a bőrsejtek mintegy 1%-át teszik ki, és mindegyik több szomszédos sejthez kapcsolódik. Az UV-sugárzás hatására a melanociták melanint termelnek. A melanin ezután átterjed a környező bőrsejtekre, ami a bőr egyenletes színváltozását okozza. [2]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
A barnulás függ a bőrtípustól
Az, hogy a nap milyen gyorsan és milyen intenzitással barnítja vagy égeti a bőrünket, nagymértékben függ a bőrünk pigmentációjától. A bőrszínbeli különbségek nem a melanociták számának, hanem aktivitásuk szintjének és az általuk termelt melanin típusának köszönhetőek. A melanin leggyakoribb formája minden bőrtípusban az eumelanin. A melanin e sötét formája felelős a bőr és a haj sötétebb pigmentációjáért. A melanin második formája a feomelanin, amely nagyobb mennyiségben fordul elő a vörös hajú embereknél. Az ázsiai származású emberek jellemzően nagyjából kétszer annyi eumelaninnal rendelkeznek, mint az európai származásúak, míg az afrikai származásúak akár hatszoros mennyiséggel.
A melanin védő szerepe a bőrrák előfordulási gyakoriságából is kitűnik. Az afrikai származású embereknél akár 70-szer kisebb a bőrrák kialakulásának kockázata, mint a világos bőrűeknél.
- A sötét bőr az UVA-sugárzásnak csak 17%-át, az UVB-sugárzásnak pedig 7%-át engedi át.
- Ezzel szemben az európai származású emberekra jellemző világos bőr az UVA-sugárzás 55%-át és az UVB-sugárzás 24%-át engedi át.
Az afrikaiak melaninja ellenállóbb a lebomlással szemben, és tartósan a bőrben marad, míg az európaiak barnasága általában körülbelül 10 napig tart. Ez az időtartam azonban rendszeres napozással meghosszabbítható. [2]
A melanin veszélyes lehet
A barnulás során betöltött védő szerepe ellenére a melanin káros is lehet, ha intenzív napozásnak és UVA-sugárzásnak van kitéve, mivel kölcsönhatásba léphet a bőrsejtek DNS-ével, ami oxidatív stresszhez vezethet.
Ilyen körülmények között különösen a feomelanin hajlamosabb a lebomlásra. A világos bőrű és vörös hajú embereknek jellemzően magasabb a feomelanin szintje, ezért nagyobb a bőrrák kialakulásának kockázata, és fokozott óvintézkedéseket kell tenniük bőrük védelme érdekében.[3]
A barnulás D-vitamint termel
Bár az UVA-sugárzás barníthat bennünket, nem serkenti a bőr D-vitamin termelését. Ehhez a kulcsfontosságú folyamathoz UVB-sugárzásra van szükség. Bár az UVB a Föld felszínére érkező UV-sugárzásnak csupán 5%-át teszi ki, elegendő ahhoz, hogy a bőrben olyan kémiai reakciót indítson el, amely a 7-dehidro-koleszterint D-vitaminná alakítja.
A D-vitamin létfontosságú a csontok egészségéhez, mivel segíti a kalcium felszívódását. Segíthet a depresszió tüneteinek enyhítésében, az immunrendszer erősítésében és a gyulladás jobb szabályozásában is.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a D-vitamin ajánlott napi bevitele 15 µg. Mennyi D-vitamin termelődik a napozás hatására?
Ha az egész testet 15-20 percig napfénynek tesszük ki, amitől a bőr kissé rózsaszínű lesz, körülbelül 250 µg D-vitamin termelődhet. Ez a mennyiség a napi szükséglet többszöröse.[4]
A hosszan tartó, megfelelő védelem nélküli napozás azonban többet árt, mint használ, és leégéshez és bőrkárosodáshoz vezethet. A maximális D-vitamin-termelés elérése után a szervezet rendelkezik egy védekező mechanizmussal, amely inaktív anyagcseretermékeket termel. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb napozással nem termelődik több D-vitamin.[4]
Bár a fényvédő faktoros fényvédő krémek megakadályozzák, hogy az UV-sugárzás bejusson a bőrbe, a gyakorlatban nem blokkolják teljesen a D-vitamin termelődését.[5]
A téli hónapokban vagy a modern életviltel adta korlátok miatt talán kevesebbet ér minket napfény, ezért tanácsos a D-vitamin pótlás étrenddel vagy étrend-kiegészítőkkel. Jó D-vitamin-forrás a lazac (a napi szükséglet 66%-a /100 g), a szardínia (a napi szükséglet 24%-a /100 g), a tojás (a napi szükséglet 5%-a /100 g), vagy a napfénynek kitett gombák és zuzmók.
Hogyan működik a szolárium?
A szolárium egy gyors és hatékony mód, hogy egész évben bronzosan ragyogon a bőrünk. Ahelyett, hogy órákig kellene feküdni a napon, a szoláriumban csupán 5 perc is elég a barnuláshoz. Pont a kényelem miatt lett olyan népszerű a szolárium. Az egészségre gyakorolt hatására vonatkozó kutatási eredmények és az ezt követő szabályozás miatt azonban jelentősen csökkent a használat, és a korábbi szolizók több mint fele ma már nem jár.
A különböző hullámhosszúságú fényt tartalmazó napfénytől eltérően, a szolárium túlnyomórészt UVA-sugárzást bocsát ki. Ez a fajta sugárzás serkenti a melanin termelődését, ami barnaságot eredményez. A modern szoláriumok kis mennyiségű UVB-sugárzást is kibocsátanak, amely igaz, hogy leégést okozhat, ha hosszú ideig éri a bőrt, de segíti a D-vitamin termelését is. A gyártók igyekeznek betartani az Európai Bizottság által meghatározott határértékeket, amelyek azon hosszú távú megfigyeléseken alapulnak, hogy a szolárium növeli a melanoma kockázatát.
Számos tanulmány megerősítette a szolárium rendszeres használata és a melanoma fokozott kockázata közötti összefüggést. E tanulmányok metaanalízisei azt mutatják, hogy a melanoma kialakulásának kockázata jelentősen(akár 27%-kal) megnő, ha valaki évente legalább tízszer vagy többször jár szoláriumba.[6]
A szoláriumban koncentrált UVA-sugárzás serkenti a szabadgyökök termelődését, ami oxidatív stresszt okoz a bőrben. Amellett, hogy növeli a melanoma kockázatát, a bőr korai öregedéséhez és ráncok kialakulásához is vezet.[7]
Új trend – Kollagénes szolárium
A kollagénes szolárium, amely a bőr megfiatalítása és regenerálása érdekében fokozott kollagéntermelést ígér, másképp működik, mint a hagyományos szolárium. Míg a hagyományos szoláriumok UV-sugárzást használnak a barnuláshoz, a kollagénes szoláriumok infravörös (IR) sugárzást használnak, és ez általában igen meleg is.
Már évtizedek óta forgalomban vannak az infravörös lámpák, amik valóban segíthetnek is a bőrproblémák kezelésében és regenerálásában. Az infravörös sugárzással kapcsolatban azonban még mindig sok megválaszolatlan kérdés van a tudományban, és bizony az egyre népszerűbb kollagén szoláriumok gyakran a képességeiken felüli ígéreteket tesznek.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a gyártók gyakran kombinálják a barnítást a kollagéntermeléssel, így a legtöbb ilyen szolárium UV-sugárzást is kibocsát. A bőrt károsító UV és az elvileg jótékony IR kombinációja arra utal, hogy a csodatévő hatásukról szóló állítások kissé túlzóak lehetnek.
Melyik a jobb változat a barnulásra?
A természetes napozásnak vannak kockázatai és előnyei is. A Föld felszínét elérő sugarak nemcsak barnítják a bőrt, hanem nagy mennyiségű D-vitamin termelését is serkentik. A természetes barnulással szabályozhatod, hogy mennyi időt töltesz a napon, amivel elkerülhetők a felesleges egészségügyi és esztétikai kockázatok. A megfelelő védelem minimálisra csökkenti a leégés és a bőrkárosodás kockázatát, amik legrosszabb esetben bőrrákhoz vezethetnek.
A szolárium egész évben elérhető és hatékony, de a nemzetközi szabályozás ellenére fennáll annak a veszélye, hogy a kibocsátott UV-sugárzás nem felel meg a biztonsági előírásoknak, ami növeli az egészségügyi kockázatokat, például a melanoma kialakulásának valószínűségét. Ezenkívül az intenzív UVA-sugárzás felelős a bőr gyorsabb öregedéséért. A vízparti napozással ellentétben a szolizás gyors, viszont ott nem szórakozunk olyan jó, mint mondjuk egy strandon.
Első pillantásra egyértelmű, hogy a tervezett napozás, a biztonságosabb választás, amely kellemesebbé teheti a nyári napokat. Persze fontos, hogy ne feledkezzünk meg a megfelelő védelemről. Megfelelő óvintézkedésekkel a napozás mindenképpen jobb választás, mint befeküdni a szoláriumba, ahol a rákkeltő sugárzás nagyon közelről érkezik.
[1] IARC Working Group on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK304366/
[2] Brenner, M. and V.J. Hearing - The protective role of melanin against UV damage in human skin. – https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1751-1097.2007.00226.x
[3] Ito S, Kolbe L, Weets G, Wakamatsu K. Visible light accelerates the ultraviolet A-induced degradation of eumelanin and pheomelanin – https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pcmr.12754
[4] Mostafa WZ, Hegazy RA. Vitamin D and the skin: Focus on a complex relationship: A review – https://doi.org/10.1016/j.jare.2014.01.011
[5] Neale, R E et al. “The effect of sunscreen on vitamin D: a review.” – https://doi.org/10.1111/bjd.17980
[6] Dessinioti, C.; Stratigos, A.J. An Epidemiological Update on Indoor Tanning and the Risk of Skin Cancers.– https://doi.org/10.3390/curroncol29110699
[7] Lan CE, Hung YT, Fang AH, Ching-Shuang W. Effects of irradiance on UVA-induced skin aging – https://doi.org/10.1016/j.jdermsci.2019.03.005
Komment hozzáadása