Tartalomjegyzék
Mikroorganizmusok élnek körülöttünk. Louis Pasteur fel „kellett” találja a pasztőrözés folyamatát, hogy az élelmiszereket hosszabb ideig tárolhassuk anélkül, hogy megromlanának. Baktériumok, gombák, vírusok és egyéb mikroorganizmusok találhatók a bolygónk minden felületén. Megtalálhatók az óceán minden cseppjében, a levegőben, az Antarktisz gleccsereiben, sőt a legszélsőségesebb körülmények között a Holt-tengerben és a forró mélytengeri kürtőkben is. Egyesek képesek túlélni a radioaktív hulladék jelenlétét, vagy akár a csernobili reaktor megolvadt magjából is megélnek. Ezért nem lepődünk meg, ha mikroorganizmusokat találunk az emberi test felszínén és belsejében egyaránt. Ezeket a mikroorganizmusokat és környezetüket mikrobiomnak nevezzük.
A mikroorganizmusok mindig is befolyásolták a földi élet evolúcióját, és ugyanilyen fontos hatással vannak az emberi egészségre is.
Mi is az a mikrobiom?
A mikrobiom az emberi test felszínén (bőr) és belsejében élő mikroorganizmusok összessége. Mikroorganizmusok a baktériumok, vírusok, gombák (élesztőgombák) és protozoonok is. Ideális esetben ezek a mikroorganizmusok jót tesznek és szimbiózisban élnek, segítenek megvédeni téged a „rossz” mikroorganizmusoktól.
Az ember és más emlősök mikrobiomjában található legismertebb baktérium az Escherichia coli. Viszonylag könnyen tenyészthető laboratóriumi körülmények között, és a teljes DNS-szekvenciája ismert. Ezért lett a a molekuláris biológia húzóereje, és jelentősen hozzájárul a biológiai és orvosi kutatáshoz.
Attól függően, hol található, különböző mikrobiomok vannak, például bél-, bőr-, szájüregi mikrobiom, valamint agy- és tüdőmikrobiom. Az utóbbi kettő gyakran fertőzéses állapot. A bél-mikrobiom (korábbi nevén bélmikrobióta) az utóbbi években a figyelem középpontjába került, mert jelentősen befolyásolja az egész szervezet működését.
A bélmikrobiom az emberi mikrobiom legnépesebb és legváltozatosabb részét képviseli. Körülbelül 1013 (10 a 13. hatványon, avagy 100 trillió) baktériumsejtet tartalmaz, ami nagyjából megegyezik az emberi test sejtjeinek számával, és összesen akár 0,2 kg-ot is nyomhat. [1]
Mi befolyásolja a mikrobiom összetételét?
Az összetételt, azaz a a különböző típusú mikroorganizmusok mennyiségét a mikrobiomban, számos tényező befolyásolja:
- az elfogyasztott ételek
- genetika
- a környezet, amelyben élünk
- antibiotikumok használata
- általános életmód (az alkohol és a dohányzás negatív hatással van a mikrobiom összetételére)
Az emberi mikrobiom összetételét befolyásolja még a születés módja is. Császármetszéses szülés esetén a baba nem halad át a természetes szülőcsatornán és nincs kitéve az anya hüvelyi mikrobiomjának. A császármetszéssel született csecsemők bélmikrobiomja tehát más összetételű, amely növeli bizonyos betegségek kialakulását az élet során. [2]
Ezek a termékek érdekelhetnek:
Mi is a bél-mikrobiom feladata?
Az emberi szervezetben élő baktériumok élő szervezetek, amelyek saját DNS-t hordoznak. Génjeik önmaguk kiterjesztéseként is értelmezhetők, mivel számos fontos funkciót látnak el. A bélben zajló mikrobiális anyagcsere termékei jótékony hatással vannak az egészségre.
1. Támogatja az emésztést és a tápanyagok felszívódását
A bélben lévő mikroorganizmusok közvetlenül érintkeznek azzal, amit megeszünk. A túléléshez ezeknek a mikroorganizmusoknak szükségük van valamire, amit elfogyaszthatnak, és ezt a már megemésztett élelmiszerekben találják meg. Ők tehát segítenek az olyan anyagok emésztésében, amelyeket a szervezet nem tud magától megemészteni.
A nem emészthető anyagok közé tartoznak a rostok (az úgynevezett prebiotikumok). Ez nem egyetlen anyag, hanem növényi eredetű emészthetetlen anyagok csoportja, amelyek táplálékul szolgálnak az emésztőrendszerben lévő baktériumok számára. A rostok oldhatóságuk (oldható és oldhatatlan rostok), viszkozitásuk (sűrűségük) és az erjeszthetőségük alapján osztályozhatók. Az erjeszthetőség azt mutatja meg, hogy a bélmikrobiom mikroorganizmusai milyen mértékben tudják megemészteni.
2. Jótékony anyagokat termel
A rostok mikrobiális emésztése során anyagok (ún posztbiotikumok) termelődnek, amelyek a vérbe jutnak, és a szervezet számára felhasználhatók. Ugyanakkor olyan anyagok keletkeznek, amelyek részt vesznek a az immunrendszer jelzőrendszerében. A bél mikrobiom a K-vitamin és a B-vitaminok napi adagjának akár 30%-át is megtermeli. [3]
3. Hatással van az immunrendszerre
A jó mikroorganizmusok, amelyeket a táplálkozásunkkal fenntarthatunk, segítenek a rossz (kórokozó) mikroorganizmusok távol tartásában azáltal, hogy blokkolják a a a táplálékhoz való hozzáférésüket. Az immunrendszerre gyakorolt hatásuk lehetővé teszi a fertőzések elleni jobb védekezést is [4]
Az immunrendszer sejtjeinek akár 80%-a az emésztőrendszerben található. Ez az egyik lehetséges belépési pont a kórokozók számára, amelyet figyelni kell, és szükség esetén meg is védeni, megsemmisíteni. Az immunrendszer sejtjeinek jelenléte a vastagbélben arra utal, hogy a jótékony baktériumok kiváló kölcsönhatásban vannak az immunrendszerrel. [5]
A bél mikrobiom az úgynevezett SCFA-k forrása, ezek rövid szénláncú zsírsavak. Ezeknek a zsírsavaknak saját receptoraik vannak az immunrendszer sejtjein, ami lehetővé teszi a bélmikrobiom számára, hogy azonnal szabályozza a funkcióit. [6]
4. Hatással van a mentális egészségre
A bél mikrobiom része a agy-bél tengely, amely az emésztőrendszer és az agy közötti kommunikációs tengely. A bélmikrobiom által termelt anyagok befolyásolják az agy fejlődését a korai gyermekkorban. A mikrobiom összetételének, és így az általa termelt anyagoknak a változása hozzájárulhat pszichiátriai betegségek kialakulásához, mint pl. depresszió és szorongásos zavarok. [7]
Az interneten olyan állítások is vannak, hogy a szerotonin 90%-a a bélben termelődik. Ez igaz is, de ez a szerotonin részt vesz az emésztésben, és nem jut el az agyba, ahol befolyásolhatná a hangulatot. [8]
A erjesztett élelmiszerek fogyasztása, amelyek a szó szoros értelmében probiotikumoknak számítanak, a szociális szorongásra hajlamos embereknél pozitív hatással vannak a szociális szorongás tüneteire.[9]
Mi van, ha a mikrobiomban nincs egyensúly?
Diszbiózis, vagyis a mikroorganizmusok egyensúlyhiánya a bélben, amelyet a baktériumfajok szegénysége, illetve patogén baktériumok okoznak. Gyakori következményei az emésztési zavarok, amelyek a romlott ételek fogyasztása után jelentkeznek, amelyekben a kórokozó baktériumok elszaporodtak. Ha túlsúlyban vannak a jótékony hatásúakkal szemben, antibiotikumos kezelés szükséges.
A bélmikrobiom kiegyensúlyozatlansága és a baktériumok változatosságának hiánya miatt az immunrendszer is megváltozik. Bár a mikrobiom által termelt anyagok befolyásolják az immunrendszer működését, nem mindig egyértelmű hogy a diszbiózis oka az immunrendszer hibás működése, vagy az immunrendszert a diszbiózis befolyásolta. [10]
Hasonlóképpen, a mikrobiom diszbiózisa összefügghet az elhízással, cukorbetegséggel, allergiával, de még depresszióval is. Ezekben az esetekben nem világos, hogy mi az ok, és a diszbiózis és a betegség közötti kapcsolat valószínűleg kölcsönös – az egyik okozza a másikat és fordítva.
A vastagbélből származó baktériumok a vékonybélben is elszaporodhatnak, ami SIBO betegséget (azaz kontaminált vékonybél szindrómát) okozhat (vékonybél-baktériumok túlszaporodása). A SIBO-tól szenvedő embereknél gyakori az emésztési zavar, a puffadás (felfúvódott has), hasmenés és hasi fájdalom. Emellett bizonyos vitaminok kevésbé szívódnak fel náluk és fáradtságtól is szenvednek.
A SIBO számos betegséggel összefüggésbe hozható:[11]
- cukorbetegség
- pajzsmirigy alulműködés
- Lisztérzékenység
- cirrózis
- hasnyálmirigy-gyulladás
Hogyan támogassuk a mikrobiom egészségét
A bélmikrobiom támogatására számos lehetőség van, és idetartoznak az életmódbeli változások is.
1. Tarts rostokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet
A bélmikrobiomnak folyamatos rostpótlásra (prebiotikumokra) van szüksége, hogy ne csak az emberi szervezet számára hasznos anyagokat termeljen, hanem a saját fennmaradásukhoz szükségeseket is. A rostok segítenek fenntartani a hasznos baktériumok sokféleségét. Ezért ajánlatos sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, hüvelyeseket és egyes gabonaféléket, például zabpelyhet iktatni az étrendbe
2. Ne szedjünk túl sok antibiotikumot
A túl gyakori antibiotikum-használat nemcsak a rossz, kórokozó baktériumokat pusztítja el, hanem néhány hasznosat is, ami a bélmikrobiom egyensúlyának hirtelen megváltozásához vezet. Antibiotikumok szedésekor ajánlatos probiotikumokat szedni – jótékony baktériumokat, amelyek újra megtelepedhetnek a vastagbélben.
3. Probiotikumok használata
Antibiotikumok szedése esetén fontos a probiotikumok használata. Az étrendbe könnyeb beilleszthető lehetőségek például az erjesztett termékek, mint a kefir vagy a kimchi. Ezeknek ugyanazok az egészségügyi előnyei, mint a probiotikumoknak. [12]
A probiotikumok szedése mellett célszerű olyan anyagokat is szedni, amelyekre magának a mikrobiomnak is szüksége van, azaz prebiotikumokat, ami leggyakrabban rostot jelent. A prebiotikumok és probiotikumok keveréke az úgynevezett szinbiotikum.
4. Egészséges életmód
Az elegendő alvás, elegendő testmozgás és jobb stresszkezelés jobb étkezési szokásokhoz vezet, ráadásul kevesebb egészségtelen ételt is fogyasztunk. A feldolgozott és tápanyagszegény élelmiszerek a bélmikrobiom egyensúlyának felborulását idázik elő.
Tanulság Egészséges béllel egészséges a lélek!
A bélmikrobiom évmilliók óta együtt él velünk, és ez idő alatt az emberi testtel való kapcsolata szimbiózissá vált. Egészsége hatással van mind a fizikai, mind a mentális egészségre. Az egészséges életmód, beleértve a rostban gazdag, változatos étrendet, a probiotikumok szedését és az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentését, segít fenntartani a hasznos bélbaktériumok megfelelő mennyiségét.
[1] Flint HJ. The impact of nutrition on the human microbiome – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22861801/
[2] Inchingolo F, Inchingolo AD, Palumbo I, Trilli I, Guglielmo M, Mancini A, Palermo A, Inchingolo AM, Dipalma G. The Impact of Cesarean Section Delivery on Intestinal Microbiota: Mechanisms, Consequences, and Perspectives – https://www.mdpi.com/1422-0067/25/2/1055
[3] Nysten J, Van Dijck P. Can we microbe-manage our vitamin acquisition for better health? – https://journals.plos.org/plospathogens/article?id=10.1371/journal.ppat.1011361
[4] Frances Spragge et al. ,Microbiome diversity protects against pathogens by nutrient blocking – https://www.science.org/doi/10.1126/science.adj3502
[5] Wiertsema SP, van Bergenhenegouwen J, Garssen J, Knippels LMJ. The Interplay between the Gut Microbiome and the Immune System in the Context of Infectious Diseases throughout Life and the Role of Nutrition in Optimizing Treatment Strategies. – https://www.mdpi.com/2072-6643/13/3/886
[6] Yao, Yao et al. “The role of short-chain fatty acids in immunity, inflammation and metabolism.” – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33261516/
[7] Xiong RG, Li J, Cheng J, Zhou DD, Wu SX, Huang SY, Saimaiti A, Yang ZJ, Gan RY, Li HB. The Role of Gut Microbiota in Anxiety, Depression, and Other Mental Disorders as Well as the Protective Effects of Dietary Components – https://www.mdpi.com/2072-6643/15/14/3258
[8] El-Merahbi, Rabih; Löffler, Mona; Mayer, Alexander; Sumara, Grzegorz . (2015). The roles of peripheral serotonin in metabolic homeostasis – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26070423/
[9] Hilimire, Matthew R et al. “Fermented foods, neuroticism, and social anxiety: An interaction model.” – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25998000/
[10] Levy, M., Kolodziejczyk, A., Thaiss, C. et al. Dysbiosis and the immune system – https://www.nature.com/articles/nri.2017.7
[11] Dukowicz AC, Lacy BE, Levine GM. Small intestinal bacterial overgrowth: a comprehensive review – https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3099351/
[12] Soemarie YB, Milanda T, Barliana MI. Fermented Foods as Probiotics: A Review – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34820306/
Komment hozzáadása