Tartalomjegyzék
A „GMO” kifejezés egy félelmet keltő kifejezés lett, sokan azonban nem értik teljesen, mit is jelent. A géntechnológiával módosított szervezetek, amelyektől sokan tartanak, már jó ideje léteznek, és nem csak az élelmiszeriparban, hanem a tudományban és az orvostudományban is jelentős előrelépést hoztak.
A GMO-k nélkül nem ismernénk az emberi szervezetben zajló legfontosabb folyamatokat, nem tudnánk, hogyan támadnak meg minket a kórokozók, vagy hogyan alakul ki a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A genetikai módosítás egy formája már az ókor óta létezik, amit szelektív nemesítésnek neveznek. Bár őseink nem módosították közvetlenül a növények vagy állatok DNS-ét, hanem mesterséges szelekciót alkalmaztak, hogy olyan növényeket és fajtákat hozzanak létre, amelyek képesek voltak ellátni az egyre növekvő globális népességet. A karfiol, a brokkoli és a káposzta egyetlen növény változatai, amelyeket azért termesztenek, hogy felerősítsenek bizonyos tulajdonságokat.
A GMO-k meghatározása
Mi is pontosan az a GMO? Géntechnológiával módosított minden olyan szervezet, amelynek genetikai összetételét szándékosan megváltoztatták. Elméletileg minden élő dologra vonatkozhat, mivel a Földön minden élet DNS-ben kódolt genetikai információt tartalmaz, amely módosítható.
A DNS-módosítás folyamata szervezetenként változik. Az olyan egyszerű egysejtű szervezetek esetében, mint a baktériumok vagy az élesztő, a DNS módosítása viszonylag egyszerű. Ezeket az organizmusokat könnyebb módosítani, lehetővé teszi, hogy hatékonyan megváltoztassuk a tulajdonságaikat. Az „egyszerű” kifejezés ellenére azonban bármilyen DNS módosítása, beleértve az egysejtű szervezeteket is, a molekuláris biológia és a genetikai technikák széles skáláját igényli, amelyet a világon csak nagyon kevés ember ismer.
A többsejtű szervezetek, például a növények és az állatok esetében a folyamat már lényegesen összetettebb. Ezek az organizmusok különálló szöveteket (vagy a növények esetében merisztémáknak nevezett struktúrákat) alkotó különböző sejttípusokból állnak, ezért egyszerűen lehetetlen a genetikai anyaguk átírása anélkül, hogy a DNS-t a nem kívánt területeken befolyásolnánk. Az ismeretlen gének vagy génfunkciók tovább bonyolítják a helyzetet.
A GMO-kat már évtizedek óta használják a tudományban és a kutatásban. A mesterséges mutációkkal rendelkező, genetikailag módosított egerek például nélkülözhetetlenek az emberi betegségek, például a rák és a cukorbetegség tanulmányozásához.
Az első GMO életek millióit mentette meg
Az első kereskedelmi forgalomban használt GMO az E. coli egy bélbaktérium volt, amely az 1960-as és 1970-es években a molekuláris biológia modellszervezete lett. Ezt a baktériumot gyakran a „molekuláris biológia munkagépe” néven emlegetik, mivel segített a tudósoknak megérteni, hogyan történik a DNS-másolás és hogyan képződnek a fehérjék.
1978-ban, miután a kutatók kifejlesztették az E. coli DNS-ének módosítására szolgáló technikákat, felmerült az ötlet, hogy e módosított baktérium segítségével emberi inzulint állítsanak elő. Ezt az áttörést megelőzően az inzulint állati hasnyálmirigyekből nyerték, és két tonna hasnyálmirigy-szövetre volt szükség ahhoz, hogy mindössze 200 gramm inzulint állítsanak elő a cukorbetegek számára. Az inzulin előállítása sokkal kevésbé volt hozzáférhető, mint manapság, amikor már genetikailag módosított baktériumok és élesztő segítségével állítják elő.[1] Ennek az olcsóbb és hatékonyabb gyártási módszernek köszönhetően világszerte emberek milliói élhetnek teljes értékű életet.
Ezek a termékek érdekelhetnek:
GM-kultúrák: A legnagyobb aggály
A géntechnológiával módosított növények kifejlesztésének elsődleges motivációja a kártevőkkel és gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képességük növelése, valamint az eltarthatóságuk javítása. Ezek a jellemzők elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyorsan változó éghajlati viszonyokkal és a nyolcmilliárdot meghaladó népességgel szembenéző világban elegendő élelmiszertermelést lehessen fenntartani. Egy másik fő motiváció a termények tápértékének növelése, ami minőségi élelmiszert biztosít az elszegényedett régiókban élők számára.
Az első emberi fogyasztásra kifejlesztett géntechnológiával módosított növény a „Flavr Savr” paradicsom volt, amely ellenállóbbá vált a rothadással szemben, így nagyobb távolságra is szállítható volt anélkül, hogy megromlott volna. Ez a termék azonban már nincs a piacon.[2]
Az egyik figyelemre méltó sikertörténet az„arany rizs”, egy genetikailag módosított növény, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a fejlődő országokban nagyobb mennyiségű béta-karotint, az A-vitamin alapvető előanyagát tartalmazzon az A-vitamin hiány ellen. [3]
Jelenleg a kukorica a világszerte legszélesebb körben termesztett géntechnológiával módosított növény. Nemcsak emberi táplálkozásra, hanem állati takarmányként is használják. Az Európai Unióban 58 géntechnológiával módosított növényt engedélyeztek, bár csak géntechnológiával módosított kukoricát termesztenek, és azt is csak nagyon kis mennyiségben. De az EU importál is géntechnológiával módosított állati takarmányt. Ezzel szemben a GMO-kat széles körben termesztik az Egyesült Államokban, ahol a termelési költségek alacsonyabbak, a termés pedig magasabb. Ez rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozásra, az új kórokozók megjelenésére és a növényeket támadó kártevőkre adott válaszként maximalizálni kell a mezőgazdasági termelést. 2024-től például az Egyesült Királyságban nem termesztenek géntechnológiával módosított növényeket. [4]
A növényekben a leggyakoribb genetikai módosítások a gyomirtószer-rezisztencia és a rovarölő szerek endogén termelése. A gyomirtószer-rezisztencia lehetővé teszi, hogy a növények akkor is jól fejlődjenek, ha olyan vegyszereket alkalmaznak, amelyek elpusztítják a gyomokat, ami magasabb terméshozamot eredményez. Eközben a növényvédőszer-fehérjék belső termelésének képessége beépített védelmet nyújt a rovarkárokkal szemben.
A GMO-kkal kapcsolatos kockázatok
1. A DNS megváltoztatása
Az emberek egyik legnagyobb félelme, hogy a a GMO-k fogyasztása valahogyan megváltoztathatja a saját DNS-ünket. Ez azonban nem lehetséges. Miután egy szervezet DNS-ét módosították, az változatlan marad, és a módosításhoz használt eszközök hiányoznak belőle. Ezenkívül a géntechnológiával módosított növények genetikai anyaga semmilyen módon nem tud beépülni az emberi DNS-be. Az elv ugyanaz, akár genetikailag módosított egy növény, akár nem, a DNS-e ugyanúgy viselkedik. Átmegy az emésztőrendszeren, ahol alapvető építőelemekre, például oligonukleotidokra bomlik, amelyek újra felhasználhatók a szervezetben. [5]
2. Cry és Bt fehérjék
A géntechnológiával módosított növények kevésbé ismert kockázata a Cry és Bt fehérjék jelenléte, amelyeket kifejezetten a növényeket megtámadó rovarok ellen terveztek. A legújabb adatok azonban arra utalnak, hogy ezek a fehérjék gyulladásos reakciókat és belső szervi elváltozásokat okozhatnak a GM-kukoricával és szójával etetett állatokban. [6]
3. Agresszív permetezés
Egy másik jelentős aggodalomra ad okot az agresszív gyomirtó szerek használata, amelyekkel szemben a GM-növények ellenállóak. Ezeket a permetszereket úgy tervezték, hogy a szántóföldekről eltüntessék a nemkívánatos növényeket. A legelterjedtebb gyomirtószer a glifozát tartalmú Monsanto Roundup. A leszedett növényen lévő glifozátmaradványok összefüggésbe hozhatóak a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatával. [7]
Érdemes ismét megjegyezni, hogy az Egyesült Királyságban nem termesztenek a gyomirtó- és növényvédőszereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényeket. A géntechnológiával módosított kukoricát azonban állati takarmányozásra importálják. Az EU-ban jelenleg csak egy géntechnológiával módosított növényt – a MON 810-es kukoricát – termesztenek, és azt is csak korlátozott mennyiségben. [8]
A tápértékek növelésére kifejlesztett géntechnológiával módosított növények, mint például az aranyrizs, amely nem tartalmaz kártevőkkel szembeni ellenálló képességet célzó módosításokat, elméletileg nincsenek káros hatással az emberi egészségre. Az aranyrizst sok országban termesztik, és biztonságos a fogyasztása. [3]
Az ismert kockázatok ellenére világszerte több mint 3000 tanulmány és 284 intézmény egyetért abban, hogy a GMO-k ugyanolyan biztonságosak, mint a hagyományos módon termesztett növények, és jelentősek a gazdasági és táplálkozási előnyök is. [9]
A GMO-k előnyei
1. Kulcsszerep a tudományban és a kutatásban
A GMO-k legjelentősebb előnye a kutatásban betöltött nélkülözhetetlen szerepük. A GMO-knak köszönhetően új kezeléseket lehet tesztelni olyan súlyos betegségekre, mint a rák, és olyan innovatív terápiás fehérjéket állíthatunk elő, amelyekkel hatékonyan és pontosan kezelhetjük a fertőzéseket. GMO-k nélkül a biológia és az egészségügy megértése nem lenne olyan fejlett, mint ma. Az összes lehetőség közül a GMO-kat érintő kutatások – akár baktériumokon, élesztőkön, növényeken vagy egereken – a legkevésbé kockázatosak, mivel szigorú előírások vonatkoznak rájuk, ráadásul a kísérletek befejezése után minden GMO-t megsemmisítenek.
2. Jó ellenállóképesség a kártevőkkel szemben
A géntechnológiával módosított növények elsődleges előnyei közé tartozik a gyomirtó szerekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség. A világ népességének növekedésével és az élelmiszertermelés iránti igény növekedésével a GM-növények olcsóbb és hatékonyabb megoldást kínálnak a mezőgazdasági termelés növelésére. Az éghajlatváltozás új kihívásokat jelent, és a géntechnológiával módosított növények a jövőben valószínűleg létfontosságú szerepet játszanak majd az elegendő élelmiszertermelés biztosításában.
Alapvető fontosságú azonban, az ellenálló növények fejlesztése, miközben mégis minimalizáljuk a fogyasztásukkal felmerülő egészségügyi kockázatokat.
Hogyan láthatjuk, hogy egy termék GMO-t tartalmaz? Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a jogszabályok előírják, hogy minden terméken egyértelműen fel kell tüntetni a GMO-t tartalmat: „E termék géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaz.” Ha GMO-ból származó összetevőket használnak, azt is fel kell tüntetni a termék összetevői közt. Ez alól csak a gyógyszerek és azok a termékek képeznek kivételt, amelyekben a GMO-k a termék kevesebb mint 0,9%-át teszik ki. [10]
A GMO-téma félelmet kelt
Az emberek GMO-kkal szembeni félelme gyakran a megértés hiányából fakad. Tény, hogy sok génről nem tudunk még eleget. A kutatásban vagy a kereskedelmi termelésben használt GMO-kat azonban évekig tanulmányozták, hogy a tudósok pontosan tudják, milyen módosításokat hajtottak végre, és azok hatásait is. Míg egy egyszerű baktérium módosítása kihívást jelent, addig egy növény DNS-ének megváltoztatása évekig tartó munkát igényel.
Tetszik vagy sem, a GMO-kra szükség van. Nemcsak a tudomány és a kutatás terén, hanem a gyorsan változó világ növekvő népességének élelem ellátásával kapcsolatos kihívások kezelésében is. Mindezek mellett alapvető fontosságú a GMO-k emberi egészségre és az ökoszisztémákra gyakorolt kockázatainak és hatásainak alapos vizsgálata.
[1] Ronald E Chance, Bruce H Frank; Research, Development, Production, and Safety of Biosynthetic Human Insulin - https://doi.org/10.2337/diacare.16.3.133
[2] Krieger, E. K., Allen, E., Gilbertson, L. A., Roberts, J. K., Hiatt, W., & Sanders, R. A. (2008). The Flavr Savr Tomato, an Early Example of RNAi Technology - https://doi.org/10.21273/HORTSCI.43.3.962
[3] Tang G, Qin J, Dolnikowski GG, Russell RM, Grusak MA. Golden Rice is an effective source of vitamin A - doi: 10.3945/ajcn.2008.27119
[4] Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka SR - https://www.mpsr.sk/v-roku-2024-sa-v-slovenskej-republike-nepestuju-geneticky-modifikovane-rastliny/764-40-764-19235/
[5] Zhang, Y., Dong, J., Chen, J., & Pan, X. (2023). Evaluating the effect of food components on the digestion of dietary nucleic acids in human gastric juice in vitro.-https://doi.org/10.1002/fsn3.3599
[6] Robinson, Catherine A. Clinch-Jones, Julie I. Haynes, John W. Edwards: „A long-term toxicology study on pigs fed a combined genetically modified (GM) soy and (GM) maize diet“. Journal of Organic Systems, 8(1), 2013
[7] Zhang, Luoping et al. “Exposure to glyphosate-based herbicides and risk for non-Hodgkin lymphoma: A meta-analysis and supporting evidence.” - doi:10.1016/j.mrrev.2019.02.001
[8] Fact Sheet: Questions and Answers on EU's policies on GMOs - https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/memo_15_4778
[9] Norero D. GMO 25-year safety endorsement: 280 science institutions, more than 3,000 studies - https://geneticliteracyproject.org/2022/01/21/gmo-20-year-safety-endorsement-280-science-institutions-more-3000-studies/2022
[10] Regulation (EC) No 1830/2003 on the traceability and labelling of genetically modified organisms (GMOs) and the traceability of food and feed products produced from GMOs - https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/genetically-modified-organisms-traceability-and-labelling.html
Komment hozzáadása